Megfordítani a Dunát

Betarthatatlan ígéretek, csalódottság, sértettség - az [origo]-nak nyilatkozó szerb fiatalok szerint ezek az érzések nyomják rá a bélyegüket a vasárnapi szerbiai választásokra. Bár a választási győzelemre legesélyesebb radikálisok szavazóit sokan lenézik, még az is megérti őket, aki szerint tanulatlan emberekről van szó. Szerbia többet várt a demokráciától - beszélik. Borgőzös lehelet, egy sértett nemzet fiai - Belgrádban jártunk.

"Nagyon sok minden áll itt hazugságon, és ha igazat mondasz, vesztesz" - az újvidéki egyetemista, Uros szerint ilyen hangulatban készült Szerbia a vasárnapi választásokra. A szerb fiatal szerint a korrupció elharapódzott, a politikusok hazugságai pedig megtévesztik a társadalmat.

A demokraták például azt hazudják a kampányban, hogy Koszovó megtartható, de be fogják vallani fokozatosan, hogy ez nem így van - állította. A radikálisok hazugsága pedig hangzatos szociális és gazdasági ígéreteikben rejlik, hiszen olyat kínálnak az embereknek, amit nyilvánvalóan nem tudnak teljesíteni - sorolta Uros, de végül csak legyintett: az emberek mégis hisznek nekik.

A fiú szerint jog és törvény ma Szerbiában csak a gazdagoknak, a bűnözőknek és a maffiózóknak segít, az átlagember, akinek nincsenek kapcsolatai, semmilyen állami intézménynél nem tud érvényesülni. "Nekem például nemrég volt egy karambolom, de aki nekem jött, annak voltak kapcsolatai a rendőrségnél, és elintézte, hogy ne legyen felelős, én meg ezért egy vasat sem kaptam a biztosítótól" - panaszkodott. "Egyedül a liberális koalíciónak van ereje, hogy újraépítse ezt a szétrohadó társadalmat" - mondta.

"Többet vártak a demokratáktól"

"Még az európai reformokat hirdető demokraták is hazudnak, csak azt mondják az embereknek, amit hallani akarnak" - mondta az [origo]-nak pár egyetemista a választási harcról. Ráadásul szerintük a választási győzelemre legesélyesebbnek tartott Szerb Radikális Párt (SRS) szavazóit könnyű megtéveszteni, mert többségében vidéki, tanulatlan emberek.

Akadt ugyanakkor olyan is, aki szerint érthető, hogy sokan miért a radikálisokat választják. "Milosevic rezsimje alatt nálunk is kötelező foglalkoztatottság volt, mindenkinek volt állása és fizetése, még akkor is, ha nem volt semmi dolga a munkahelyén" - magyarázta Vojin, aki szerint az átmenet nagy vesztesei sírják vissza Milosevic uralmát. "Ők visszafordulnak a nacionalizmusba. Nem lehet igazán megmondani, hogy Milosevic nacionalista vagy kommunista volt-e, itt ez a kettő nem vált el olyan élesen" - mondta.

"Milosevic bukása után az emberek azt hitték, hogy sokkal gyorsabban beköszönt a jó élet, és hát csalódtak, ennél sokkal többet vártak a demokratáktól" - ismerte el Sladjan és Dragana, akik Boszniából menekültek Belgrádba a délszláv háború idején. Szerintük az emberek még mindig azt várják, amit 2000-ben is vártak: "Jó élet, jó munka, jó pénz" - foglalta össze reményeit Sladjan.

"Hát minek az a 10 gyerek nekik?"

"Az én elnököm, Milosevic mentette meg a NATO-t" - gesztikulált hevesen a termetes Mirko a belgrádi éjszakában, miközben azt magyarázta, miért a radikálisokat választja. "Mert hol lenne már a NATO, ha Milosevics nem csinál nekik új ellenséget? És mi a hála? Semmi!". A férfi, akinek a leheletét enyhe alkoholszag lengte be büszkén beszélt az árja szlávokról, majd bonyolult terveket ecsetelt arról, hogy ha a magyar-szerb határnál el kéne süllyeszteni 50 hajót, akkor a folyó visszafolyna Magyarországra, és végre egyszer ők is megmutatnák a magyaroknak, milyen legények is valójában.

Uros szerint már lejárt a nemzetállamok kora

Mirko sokat beszélt a szerbeket ért csapásokról, többek közt arról, hogy a magyarok is hány meg hány ezer szerbet öltek meg a világháborúk során. Koszovó kapcsán is úgy beszélt, mintha direkt szúrtak volna ki a szerbekkel. "Gyerekkoromban a tanárnő mindig azt mondta, hogy segíteni kell a szegény albánokon, mi meg segítettünk, aztán most minden albán nőnek 10 gyereke van... Hát minek az a 10 gyerek nekik? Azért, hogy aztán ellopják a földünket, a mi segítségünkkel?" - méltatlankodott.

Terveiről annyit árul el, hogy alapítani akar egy "Túlélés" nevű szerb radikális pártot. "Ha két év múlva én leszek az elnök, majd keressenek meg!" - mondta búcsúzóul.

A belgrádi egyetemisták szerint a történelmi sérelmek, és főleg a délszláv háború sérelmei a radikálisok malmára hajtják a vizet, mivel a szerbek úgy érzik, a nyugat igazságtalanul bánt velük. A radikálisok pont azt nem értik meg, hogy ha egy földön egy nemzet elsöprő többségben van, akkor az a föld az övék - mondta Uros Koszovó kapcsán. Míg Boszniában és Horvátországban épp a szerb többségre hivatkozva követeltek területeket, Koszovóban mégsem látják be, hogy az albán többség elszakadási törekvése is jogos.

"Ez ugyanaz a történet, mint ami a Vajdaságban volt a magyarokkal" - tette hozzá. Ahogy a szerb többségű, de korábban szervesen Magyarországhoz tartozó terület már Szerbia része, ugyanúgy a korábban Szerbia szívének számító Koszovót is át kell engedni az albánoknak - mondta.

Visnovitz Péter - Belgrád
Fotó: Pályi Zsófia