Félelem bénítja meg Bagdadot - írja az Independent. A brit lap szerint a helyi autósok attól rettegnek, hogy belefutnak egy-egy illegális ellenőrző pontba, ahol civil ruhás, állig felfegyverzett felkelők rángathatják ki őket a volán mellől és agyonlövik őket, csak mert más a vallásuk. Egyes bagdadi kerületek napi rendszerességgel lövik a másikat aknavetőkkel. Csütörtökön is fekete füst takarta el a napot az iraki főváros felett, ahol heves harc bontakozott ki az erősen védett zöld zónától alig egy kilométerre lévő Haifa utcában magukat meghúzó szunnita fegyveresek és az amerikai-iraki erők között. Utóbbiak alacsonyan, toronyházak között cikázó harci helikopterei orvlövészekre, páncélozott járművekre vadásztak.
Az irakiak többsége számára semmi jelentősége nincsen George Bush évértékelő beszédének. "16 ezer további katona sem lesz elég, hogy megfékezze Bagdadot" - idézte az Independent a szunnita Iszmailt, aki gyilkos és kegyetlen síita rendőrkommandók elől menekülve hagyta el nyugat-bagdadi otthonát. Az Egyesült Államok hadserege négy éve foglalta el Bagdadot, de még mindig csak kis részét képesek ellenőrzésük alatt tartani.
Hétfőn lelőtték egy amerikai biztonsági cég helikopterét a szunnita al-Fadhil negyed fölött, nem messze Bagdad központjából. A gép ötfős amerikai személyzete közül többen túlélhették a zuhanást, mégsem kerültek elő élve. Csak később találták meg kivégzéssszerűen főbe lőtt holttesteiket.
A város egymással véres harcot vívó szunnita és síita negyedekre töredezett szét. Egy ilyen körzetben minden idegent gyanakodva fogadnak, és nyomban lelövik, ha nem tud kielégító magyarázattal szolgálni arról, mit keres ott. A nyugat-bagdadi, zömében szunnita al-Amaríjából kiűzték az odavalósi síitákat, és a negyed ellenőrzését a helyi lázadó Bász párt ragadta magához. "Szaddám Huszein, az aArab nemzet jelképe örökké élni fog", "Halál a naconalista Muktada asz-Szadrra és bolond hadseregére" - olvasható vörös betűkkel a kerület épületeinek falán. Az al-Hurrijából pedig éppen a szunnitákat üldözték el a síiták.
A szunnita Adnanhoz társai látogattak el egy alkalommal: "Segítened kell nekünk a járőrözésben, hogy megvédjünk a hurrijai síitáktól. Ha nem teszed, majd olyannak adjuk a házadat, aki segít nekünk" - mondták. Több éjszakán keresztül ment járőrözni a fegyveresekkel, majd inkább mindent odahagyva elmenekült.
A mindent átható rettegést jól jelzi, hogy vadabbnál vadabb rémhírek terjedtek el például két hete a szunniták körében a síita Szadr-féle Mahdi hadserege küszöbönálló végső nagy "bagdadi csatájáról". A szunnita felkelők lázas fegyver- és muníciófelhalmozásba kezdtek, hogy megvédjék negyedeiket. Végül azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a csatát az utolsó pillanatokban elhalasztották.
A káoszra és erőszakra nem adott megnyugtató választ beszédében George Bush sem. Sőt azzal, hogy a síita milíciákat Iránnal azonosította, csak mélyítheti a szakadékot az iszlám két ága között. Pedig a legerősebb síita erő, a Mahdi hadserege maga Irán-ellenes, és pont hogy az amerikaiakkal együttműködő Badr-szervezet az, amelyet annak idején az iráni Forradalmi Gárda alapított és képzett ki - írja a brit lap.
De nem csak Bagdad van nyomorúságos helyzetben a biztonságot tekintve, jóllehet a vidéki erőszakos cselekményeket - mivel kevesebb hír jön róluk - nehezebb felmérni. Jó példa azonban, ami a múlt hétvégén történt Bákubában. A Bagdadtól északkeletre fekvő Dijala tartomány fővárosának amerikai és iraki katonai vezetése sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy minden a legnagyobb rendben van a városban, és az ezzel ellentétes pletykákat "rossz emberek" terjesztik . Pár órával később szunnita fegyveresek elrabolták a polgármestert, és felrobbantották az irodáját.
Másutt még nagyobb a káosz. A dél-iraki Kerbelában öt amerikait öltek meg lázadók, akik az amerikai és az iraki kormánycsapatok egyenruháját viselték, amerikai felségjelzésű járművekkel közlekedtek. Az egyik dzsip - legalábbis a rendszáma - ráadásul az iraki kereskedelmi miniszteré volt valamikor. Jól jelzi a kusza helyzetet, hogy az amerikaiak azt sem tudják, hogy síiták vagy szunniták voltak-e a támadók.