Washington szerint Európa túl puha a Kremllel szemben

Az USA és Oroszország között egyre hűvösebb a viszony és amerikai vezető tisztségviselők szerint Európának keményebb álláspontot kellene képviselnie Moszkvával szemben. A szócsaták után egyre többen beszélnek új hidegháborúról, miközben ismét az a veszély fenyeget, hogy Európa hangulata rakétaerdőktől lesz borús.

Tovább nőtt a feszültség Moszkva és Washington között, miután Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter Berlinben "nagyon szerencsétlennek" nevezte az orosz stratégiai rakétaerők vezetőjének nyilatkozatát. Eszerint Csehország és Lengyelország az orosz rakéták célpontjává válhat, amennyiben otthont adnak a tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer bázisainak - írja a Financial Times.

Rice határozottan elutasította - a nyilatkozata alatt végig mellette álló - Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter korábbi véleményét. Steinmeier szerint Moszkvával többet kellett volna egyeztetni a rakétavédelmi támaszpontokról, miután azok "közel lesznek az orosz határhoz".

Az amerikai külügyminiszter szerint 2006 tavasza óta "10 hivatalos egyeztetés" tartottak a kérdésben Oroszországgal, és több tárgyalás miniszteri szinten zajlott. Steinmeier szóvivője az FT-nek azt mondta, hogy a miniszter tud a "technikai jellegű megbeszélésekről", de óvott attól, hogy Moszkva és Washington visszatérjen a hidegháborúra jellemző "biztonsági holtpontokhoz".

Új hidegháború

Eközben Brüsszelben, Stephen Hadley amerikai nemzetbiztonsági szakértő aggodalmának adott hangot Vlagyimir Putyin orosz elnök február 10-én Münchenben mondott beszéde miatt, amelyben Putyin a rakétavédelmi rendszert és az Egyesült Államok "egyoldalú erőhasználatát" bírálta. Az "Egyesült Államok minden módon túllépte határait, és egyre nagyobb megvetést mutat a nemzetközi joggal szemben" - mondta az orosz államfő.

"Olyan kijelentéseket hallhattunk, amelyek miatt őszintén csalódottak vagyunk" - mondta Hadley. "Szerintem sok európai hasonlóképpen csalódott és aggódik. Az európaiaknak ezt világossá kell tenniük Oroszország és Putyin elnök számára is" - tette hozzá.

Új-Európa, vén-Európa

Az Európai Unió évek óta nehezen tud közös álláspontot kialakítani Oroszországgal kapcsolatban. A volt szovjet érdekszférába tartozó országok közül Lengyelország a szószólója a Kremllel szembeni kritikus álláspontnak és gyanakvásnak. Emiatt, a Moszkvával szoros viszonyt szorgalmazó Franciaország és Németország gyakran szembefordult Varsóval.

Jurij Balujevszkij tábornok, az orosz hadsereg vezérkari főnöke kedden azt mondta a Rosszijszkaja Gazeta című lapnak, hogy a rakétavédelmi rendszert "nem lehet másnak tekinteni, mint az amerikai katonai jelenlét lényegi átalakítását Európában". Washington azonban kitart amellett, hogy a rakétavédelmi rendszer nem Oroszország, hanem az olyan esetleges veszélyek ellen irányul, mint Irán.

Lélekbúvár

Amerika és Oroszország viszonya nem volt mindig ilyen hűvös. Amikor George Bush amerikai elnök és Putyin először találkoztak 2001 júniusában, Szlovéniában, minden egy szép barátság kezdetének tűnt. "Belenéztem a lelkébe, és egy jó embert láttam" - mondta Bush Putyinról.

2001. szeptember 11. után Putyin szolidaritásáról és támogatásáról biztosította Busht, akit röviddel ezután crawfordi farmján is felkeresett Texasban. Az Economist szerint az elhidegülés alapja, hogy míg Washington stratégiai partnert látott Putyinban, addig Moszkva csupán taktikai okokból barátkozott Bushsal.

Sértett orosz medve

A 2004-es beszláni iskolai vérengzéskor "valami eltört Putyinban" - írja az Economist. Az orosz elnök akkor meg nem nevezett külföldi erők beavatkozásáról beszélt, amelyek célja Oroszország meggyengítése.

A gázexport bevételeiből gazdagodó Oroszország most magabiztos hangulatban van, és a mostani nyilatkozatpárbaj is része Putyin törekvésének, hogy országa ismét meghatározó szereplője legyen a nemzetközi politikának. Az Egyesült Államok szerint a kérdés az orosz gáztól függő Európa számára az, hogy ezt elnézően figyeli, vagy határozottabban lép fel ellene.