A francia elnökválasztás sötét lovának tartják, a szabad idejében előszeretettel lovagló, eddig esélyesként nem is említett Francois Bayrout, a jobbközép UDF (Francia Demokrácia Uniója) köztársasági elnökjelöltjét. Az IFOP közvélemény-kutató legújabb felmérése szerint 19 százalékot kapna, ha nem április 22-én, hanem ma lenne az elnökválasztás.
Bayrou támogatottsága az elmúlt hetekben jelentősen erősödött és hat közvélemény-kutató cégből ötnél már a harmadik helyen áll. (A hatodik felmérése a legrégebbi, több mint tíznapos.) Az UDF jelöltjének fő üzenete a jobb és baloldal közötti árok betemetése, amelyet prehisztorikusnak nevezett.
Jobbról is, balról is
"Bayrou 19 százalékából 8-9 a baloldali szavazóktól jön, akik inkább szavaznának rá, mint a szocialista jelöltre, Ségolene Royalra" - mondta Jerome Fourquet, az IFOP igazgatóhelyettese a Le Monde-nak. Ráadásul a szocialisták szavazótáborának csak 36,5 százaléka szándékozik szavazni, ami közelít az 1969-es mélyponthoz, vagy a 2002-es választáshoz, amikor baloldali jelölt nem jutott a második fordulóba.
Az IFOP felmérése szerint Nicolas Sarkozy, a jobboldali UMP (Népi Mozgalom Uniója) jelöltje egy százalékot erősödött, és ha most lenne az első forduló, 29 százalékot kapna. Nagy riválisa, Ségolene Royal, a baloldali PS (Francia Szocialista Párt) jelöltje 2,5 pontot gyengült és a voksok 25,5 százalékára számíthatna. Jean-Marie Le Pen a szélsőjobboldali FN (Nemzeti Front) jelöltje 12 százalékon áll.
A nevető harmadik
Bayrou előretörése meglepte a franciákat, mert a volt oktatási miniszter a 2002-es elnökválasztáson alig 7 százalékot ért el. Elemzők szerint a baloldalról és a jobboldalról egyaránt szerezhet voksokat az 55 éves Bayrou centrista politikájával. Mások igazi előnyének azt tartják, hogy nem tartozik a hagyományos párizsi elithez.
Pireneusi gazdacsaládba született, szülőhelye miatt a francia sajtóban sokszor csak a "le béarnais" (a béarni) névvel illetik. Bayrou nem járt párizsi elitiskolákba, inkább irodalom szakot végzett a bordeaux-i egyetemen, majd tanárként dolgozott. Hat gyermeke mellett - mint minden valamirevaló francia politikus - legalább tucatnyi politikai és történelmi témájú könyvet írt, például IV. Henrikről, vagy a vallásháborúkról.
A döntő második forduló
A francia elnökválasztás eredményét azonban - a két forduló miatti választói taktikázásoknak köszönhetően - gyakran nehéz megjósolni. A május 6-i második fordulóba csak két jelölt jut tovább. Ha most lennének a választások Sarkozy és Royal mérkőzhetne az ötéves elnöki mandátumért, és Sarkozy 52 százalékkal nyerne Royal előtt. Ez másfél százalékos erősödést jelent a magyar származású jelöltnek - az IFOP szerint.
Érdemes azonban hajtania Bayrounak, ugyanis ha sikerül bejutnia a második fordulóba, akár Sarkozyvel, akár Royallal mérkőzik, mindkét esetben nyerhetne. A mostani adatok szerint Royallal szemben 54, Sarkozyvel szemben 52 százalékot kapna. "Bayrou erős az oktatásban dolgozók és az alkalmazottak körében, és ez Royalt gyengíti" - mondta Fourquet a Le Monde olvasói kérdéseire válaszolva.
Royal gyenge szereplésével magyarázta Bayrou előretörését egy másik közvélemény-kutató, Jean-Daniel Levy, a CSA munkatársa is. Szerinte Royal kampányának sokat ártottak sorozatos diplomáciai bakijai. "Megkérdőjeleződött államfői alkalmassága és sok választó nem tartja koherensnek politikáját" - mondta Levy a BBC-nek.
A hat "e"
Bayrou "egységkormányának" - amelybe jobb- és baloldali politikusokat is hívna - hat prioritást jelölt meg, amelyet "hat e betűnek" is mondanak, mivel franciául a munkavállalás, a környezetvédelem, az oktatás, a gazdaság, a kirekesztettség és Európa is "e" betűvel kezdődő szó.
A Franciaország hanyatlását vizionáló politológus, Nicolas Baverez szerint Bayrou fő üzenete a politikai fősodor elutasítása. "Egyszerre kívülállóként, és a nagy pártok áldozataként pozícionálja magát Le Penhez hasonlóan" - mondta Bavarez. A két nagy párt politikusai is ezt vetik a szemére. Számukra most a legnagyobb veszély, hogy a politikai elittel elégedetlen szavazók, tiltakozó szavazataikkal Bayrout emelik pajzsra.