A botrány kirobbanása előtt Musca az ország egyik legnépszerűbb politikusa volt. Az 1989 előtt Temesváron tanárként dolgozó nőről tavaly nyáron kerültek elő olyan iratok - beleértve beszervezési nyilatkozatát is - , amelyekből kiderült, hogy a Romániában tanuló külföldi diákokról és egyetemi kollégáiról jelentett a Securitaténak.
Musca beismerte, hogy valóban írt jelentéseket diáktársairól, de azt bizonygatta, hogy ezzel senkinek nem ártott. Szerinte az országaikban dúló háborúskodások miatt egymással konfliktusban lévő, különböző nemzetiségű diákok is nagyobb biztonságban lehettek, ha ő a besúgói nyilatkozat értelmében szóban közölte az egyes diákokra leselkedő veszélyeket felettesével, az egyetem egyik dékánhelyettesével. Az ügynökmúlt miatt őt elmarasztaló döntést az egykori titkosszolgálat irattárát vizsgáló bizottság (CNSAS) már tavaly kimondta, de Musca nem nyugodott bele, és a bírósághoz fordult az ellen. A tárgyalás nyomán a héten meg is született a jogerős ítélet, amely megerősítette egykori besúgó voltát. A politikus azonban továbbra is ártatlannak tartja magát, és a strasbourgi emberjogi bíróságon keresi tovább igazát.
A politikai életből visszavonuló Muscát ezután is "kísértheti" a múltja. Claudiu Secasiu, a CNSAS elnöke ugyanis a Mediafax román hírügynökségnek elmondta: az általa vezetett intézményt a törvény arra kötelezi, hogy az ügyészségen feljelentést tegyen a képviselő ellen. A nyomozóknak össze kell majd hasonlítaniuk a Muscát elmarasztaló bírósági ítéletet a képviselőnő parlamenti jelölésekor leadott nyilatkozatával, amelyben azt állította, hogy tiszta a múltja. Musca jogilag csak akkor kényszerült volna lemondásra, ha az ügyészség okirat-hamisítás miatt vétkesnek találja, de a volt miniszter közölte, távozásával azt szeretné megelőzni, hogy a tavaly a Nemzeti Liberális Pártból kiszakadt liberális demokrata pártbeli kollégáit támadások érjék miatta.