"Minden országot arra kérünk, hogy ne avatkozzon be Irak ügyeibe, és vessen véget az országban élő, meghatározott felekezethez vagy etnikumhoz tartozó közösségek, illetve egyéb csoportok támogatásának" - jelentette ki Núri al-Máliki iraki kormányfő azon az értekezleten, amelyen az Irakkal szomszédos országok, az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagállama, az Arab Liga és Egyiptom képviselői vettek részt. Az amerikai-iráni feszültségre utalva a miniszterelnök kijelentette: "Irakot nem használhatják fel más államok arra, hogy leszámoljanak egymással a köztük fennálló nézeteltérésekért".
Washington azzal vádolja Iránt és Szíriát, hogy iraki milíciákat támogatnak, és ezt Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok bagdadi nagykövete közvetlenül is közölte Abbasz Araghcsi iráni külügyminiszter-helyettessel. Khalilzad az NBC amerikai tv-csatornának úgy fogalmazott: közvetlen kapcsolatfelvétel volt az Egyesült Államok és Irán között Bagdadban. Az iráni illetékes visszautasította az amerikai vádakat.
Az iráni külügyminiszter-helyettes ugyanakkor sürgette az amerikai csapatok kivonását, mivel Teherán szerint jelenlétük csak táplálja az erőszakot. Hangsúlyozta, hogy rögzíteni kellene a külföldi erők kivonásának konkrét menetrendjét. Az iráni küldöttség emellett megragadta az alkalmat, hogy ismét követelje az Irakban hónapokkal korábban amerikai erők által őrizetbe vett, iráni álláspont szerint diplomata státusú iráni állampolgárok szabadon bocsátását is.
Washington és Teherán az 1979-es iráni iszlám forradalom után megszakította egymással a diplomáciai kapcsolatokat, és az Egyesült Államok mindeddig elutasította a közvetlen kapcsolatokat arra hivatkozva, hogy Irán előbb fagyassza be nukleáris programját. Ezért érdeklődésre tartott számot az is, hogy vajon a tárgyalások alkalmával folytattak-e kétoldalú megbeszéléseket egymással Teherán és Washington küldöttei.