Irán-ellenes szankciókon szigorított az ENSZ

Egyhangú döntéssel elfogadta szombaton az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Irán elleni új, az érvényben lévőknél valamelyest szigorúbb szankciókat előirányzó határozatot.

Az új - 1747-es sorszámú - határozat megtiltja Iránnak a fegyvervásárlást, egyszersmind elvárja, hogy a világ országai tartózkodjanak iráni fegyverek vásárlásától.

A dokumentum - az első, 1737-es határozat rendelkezéseit kiterjesztve - előírja az iráni atom-, illetve rakétaprogramban érintett 15 újabb iráni tisztségviselő, illetve 13 újabb szervezet vagyonának befagyasztását, és utazási korlátozásokat is életbe léptet e személyekkel szemben. Az érintett személyek fele a Forradalmi Gárdához - az iszlám köztársaság elit fegyveres alakulatához - kötődik.

A szöveg felhívást tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy a nemzetközi közösség tartózkodjon az iráni kormánynak szánt kölcsön vagy egyéb pénzügyi segítség nyújtásától.

A BT a határozatban felkéri a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy 60 napon belül készítsen jelentést arról, Irán felfüggesztette-e az urándúsítást, s arra figyelmezteti Teheránt, ellene irányuló - újabb BT-határozatba foglalandó - további lépésekkel számolhat, ha nem tesz eleget a felszólításnak. Ezzel összefüggésben az első, 1737-es határozathoz hasonlóan az új dokumentum is az ENSZ-alapokmány 41. cikkére utal, amely gazdasági és kereskedelmi büntetőintézkedések kivetésére ad felhatalmazást, kizárva az erő alkalmazását.

Egy kompromisszum eredményeképpen a dokumentum a NAÜ egy korábbi határozatára utalva felhívást tartalmaz az egész Közel-Kelet megtisztítására a tömegpusztító fegyverektől.

A brit ENSZ-nagykövet a szavazás után úgy nyilatkozott, a határozat "félreérthetetlen jelzés az iráni kormánynak és az iráni népnek arról, hogy a nukleáris fegyverkezés útja, amelyet Irán követ, elfogadhatatlan a nemzetközi közösség számára".

Illegálisnak, feleslegesnek és indokolatlannak nevezte Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter szombaton New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott, Iránt annak vitatott atomprogramja miatt újabb szankciókkal sújtó határozatot.

"Egy éven belül ez a negyedik alkalom, hogy a BT állandó tagjai közül néhánynak az irányítása révén megszületett nem igazolható döntés eredményeként illegális, hiábavaló és indokolatlan döntést hoz az iráni iszlám köztársaság békés célú, a nemzetközi biztonságra semmiféle veszélyt nem jelentő atomprogramja ellen" - fogalmazott Manusehr Mottaki.

Az iráni külügyminiszter a BT-hez továbbítandó üzenetében azt írta, az újabb szankciók csak fokozzák Irán atomenergia-ügyi törekvéseit. A BT New York-i ülésén a külügyminiszter képviselte Teheránt, miután Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök - aki korábban arról beszélt, hogy jelen lesz a szavazáson - nem utazott el az Egyesült Államokba, arra hivatkozva, hogy Washington nem állította ki időben a szükséges számú vízumot az iráni küldöttségnek.

Noha az új szöveg csak korlátozott mértékben szigorít az iszlám köztársaság ellen tavaly decemberben szintén BT-határozattal elrendelt büntetőintézkedéseken, a nagyhatalmak abban reménykednek, hogy a határozat viszonylag gyors és egyhangú elfogadása megfelelő figyelmeztetés Teherán számára abból a szempontból, hogy a perzsa állam mind szigorúbb szankciókra számíthat, valahányszor figyelmen kívül hagyja a BT által kitűzött határidőt az általa folytatott urándúsítás felfüggesztésére. (Teherán, mint azt a NAÜ megállapította, a dúsítás felgyorsításával válaszolt a december 23-i első szankciós BT-határozatra.)

Irán azt hangoztatja, soha nem mond le az urándúsítás és nukleáris fűtőanyag előállításának jogáról. Az Egyesült Államok és Washington egyes szövetségesei attól tartanak, a teheráni atomprogram valódi célja nukleáris fegyverek létrehozása.