Erős, a Richter-skála szerinti 6,9-es fokozatú földrengés rázta meg vasárnap Japán főszigetének, Honsunak a nyugati partvidékét. A természeti csapás miatt egy ember életét vesztette és 162-en megsérültek - jelentette az NHK japán televízió. A halálos áldozat egy 52 éves asszony, akire kertjében rázuhant egy hagyományos japán kőlámpa. A sebesültek közül 12-en súlyos állapotban vannak, és a halálos áldozatok száma a katasztrófavédelmi hivatal szerint nem tekinthető véglegesnek.
A rengés epicentruma a Tokiótól 300 kilométernyire nyugatra elterülő Isikava prefektúrában, Noto-félsziget partjaitól 40 kilométernyire délnyugatra volt, 50 kilométer mélyen, a tengerfenék alatt. Az első jelentések még 7,1-es erősségről számoltak be. A földlökést, amely egy televíziós felvétel tanúsága szerint csaknem harminc másodpercen át tartott, hírek szerint a fővárosban is érezni lehetett. A hatóságok szökőárriadót rendeltek el, de másfél óra elteltével lefújták. Az első földlökést több tucat kisebb erejű rengés követte, amelyek közül a legerősebb a Richter-skála szerint 4,2-es erősségű volt.
Több lakóház összedőlt, sok súlyosan megrongálódott. Többszáz lakóépületben átmenetileg szünetelt az áramszolgáltatás. A Kiodó hírügynökség jelentése szerint a térségben, az Isikavával északról, illetve délről határos Niigata és Fukui prefektúrákban működő atomerőművek rendben üzemelnek. Teljesen megbénult a vasútközlekedés a térségben és a helyi repülőteret is bezárták, miután törések keletkeztek a kifutópályákon. Számos közutat földcsuszamlások tettek járhatatlanná.
A legsúlyosabb csapást a Tokiótól 300 kilométerre észak-nyugatra fekvő Vadzsima városa szenvedte el. A városban 25 épület teljesen romba dőlt, több mint 200 megrongálódott. Ezer embert kellett lakhelyéről kitelepíteni, 3000 háztartásban megszűnt a vízellátás.
Japán négy tektonikus lemezen terül el, így gyakoriak a földmozgások. 2004 októberében a szigetország északi részén egy 6,8-as erősségű földrengés következtében 40-en vesztették életüket, és több mint hatezer ház megrongálódott. Az volt a legtöbb halálos áldozatot követelő természeti csapás az 1995-ben a nyugati országrészben fekvő Kobét sújtó, 7,2-es fokozatú rengés óta, amely 6400 emberéletet követelt.
Rengett a föld a Csendes-óceán déli részén is
Ennél is erősebb 7,3-es fokozatú földrengés észleltek vasárnapra virradóra a Csendes-óceán déli részén is, az Ausztráliától kétezer kilométernyire keletre fekvő Vanuatu szigetén. A földmozgást fél órával később egy újabb, 7,1-es erősségű rengés követte. Áldozatokról nem érkezett jelentés. Mark Leonard ausztráliai szeizmológus szerint nem is várható, hogy a rengések kárt okoznak Vanuatun, mert ahhoz túl messze volt a középpontjuk a lakott területtől.
Az első rengés epicentruma a szigetország fővárosától, Port Vilától 335 kilométerre délkeletre volt az óceánban az amerikai földtani mérőintézet szerint, 115 kilométerre délre a kicsiny Tanna vulkáni szigettől. A második földlökésnek Vanuatutól 355 kilométerre volt a központja. A szakember szerint még ilyen erős földrengés is csak akkor okoz kárt, ha epicentruma a parttól legfeljebb 50-100 kilométerre van.