Budapest nem száll be a rakétavédelmi bokszmeccsbe

Budapesten népszerűsíti a "csillagháború fiának" is nevezett amerikai rakétavédelmi rendszert Patrick O'Reilly dandártábornok, az Egyesült Államok Rakétavédelmi Ügynökségének helyettes vezetője, aki amerre jár Európában vihart kavar. Bár a rakétarendszernek Magyarországon nem, csak Lengyelországban és Csehországban lennének elemei, a térség vált a rendszert ellenző és támogató európaiak, Moszkva és Washington csataterévé.

Magyarország a Külügyminisztérium szerint "nem kapott és nem is vár" felkérést Washingtontól az amerikai rakétavédelmi rendszer telepítésére. Ennek ellenére Budapesten is népszerűsíti a "csillagháború fiának" is nevezett rakétarendszert Patrick O'Reilly dandártábornok, az Egyesült Államok Rakétavédelmi Ügynökségének helyettes vezetője.

A rakétapajzs kiépítését heves vita kíséri Európában és Oroszországban, így a NATO tagállamokkal folytatott konzultáció során O'Reilly megkönnyebbülve nyugtázhatja, hogy a magyar kormány nem száll be a Csehországba radar, míg Lengyelországba elfogó rakéták telepítéséről szóló amerikai tervekről szóló nyilatkozatháborúba.

Feszültség

Moszkva és Berlin után Bécs hétfőn adta Prága tudtára, hogy Ausztriának nem tetszik a terv. "Magyarázatot fogunk követelni, mégpedig függetlenül attól, hogy ez milyen hatással lesz kapcsolatainkra" - jelentette ki Bécsben Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter.

"A semleges Ausztria hálával tartozik azért, hogy az amerikai rakétapajzs védelme alá kerül" - válaszolta szerdán Karl Schwarzenberg cseh külügyminiszter. A magát osztrák-cseh identitásúnak valló külügyminiszter szerint Washington azért választotta a két kelet-európai államot, mert "itt nincsenek olyan erős Amerika-ellenes reflexek, mint azokban az országokban, amelyeket a Marshall-tervből építettek újjá, és amelyeket az elmúlt negyven évben amerikai fegyverekkel védtek".

A semleges Ausztria és a NATO szövetséges Németország bírálata azonban korántsem volt olyan heves, mint Oroszországé, amely februárban azzal fenyegette Csehországot és Lengyelországot, hogy az orosz rakéták célpontjává válhatnak, amennyiben otthont adnak a tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer bázisainak.

A csillagháború fia

Az amerikai érvek szerint a rakétavédelmi rendszer kiépítésére azért van szükség, mert mind több, az amerikaiak szerint lator állam és instabil kormányzatú ország szerez, vagy igyekszik beszerezni nagy hatótávolságú rakétákat. Észak-Korea és Irán már jelenleg is dolgoznak a nukleáris és biológiai tölteteket is hordozni képes rakéták kifejlesztésén, amelyek Európát is célba vehetnék.

A bírálók szerint viszont az új rendszer nem lesz más, mint egy nagyon drága, égi Maginot-vonal, utalva az I. világháború után a francia-német határon épült hatalmas, de idejét múlt és feladatát ellátni képtelen erődrendszerre, amelyet a II. világháborúban a németek egyszerűen megkerültek. Emellett azt állítják - utalva a Washington és New York elleni terrortámadásokra -, hogy a rendszer az eltérített repülőgépekkel végrehajtott merényletek ellen nem véd.

A rakétapajzs tervét George Bush amerikai elnök vetette fel még az elnöksége elején. A "csillagháború fia" elnevezés Ronald Reagen volt amerikai elnök egykori terveire utal, aki az 1980-as években, még az űrbe telepített rakétaelfogó rendszerekkel akarta megvédeni az USA szerint szabad világot a gonosz birodalmának nevezett Szovjetuniótól.

Verseny a rakétákért

A rendszer prototípusát az alaszkai Fort Greelyben telepítették 14 elfogó rakétával, további kettőt pedig a kaliforniai Vandengberg légitámaszponton állítottak hadrendbe. Egyelőre azonban nem világos, hogy a rakétapajzs valóban működik-e, és az amerikai kormány sem nyilvánította még teljesen működőképesnek. Szakértők szerint a rakétapajzs igazán fontos eleme az európai lesz, ugyanis ez biztosíthat védelmet az esetleges Közel-Keletről induló támadások ellen.

Nagy-Britannia már felújította korai figyelmeztető radarrendszerét Flyingdalesben, ami részét alkothatja az amerikai rakétapajzsnak. Csehország és Lengyelország pedig - a BBC szerint - politikai okokból szorgalmazzák a telepítést, mert ez is "megerősítené kapcsolatukat Washingtonnal és aláhúzná, hogy letértek az orosz röppályáról".