Az első találkozó Ehud Olmert izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin elnök között a várakozásoknak megfelelően nem hozott áttörést az összességében hat éve megrekedt békefolyamatban. A megbeszélésre amerikai nyomásgyakorlást követően került sor: Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter márciusban jelentette be közel-keleti körútján, hogy az izraeli kormányfő és a Palesztin Hatóság elnöke két hetente tanácskozni fog.
A vasárnapi találkozón - amely az első ilyen megbeszélés volt - a konfliktus olyan kulcskérdéseiről, mint a majdani határok, a palesztin menekültek hazatérésének kérdése vagy Jeruzsálem jogi helyzete Olmert nem akart tárgyalni, elsősorban amiatt, mert az új palesztin nemzeti egységkormány is vonakodik elismerni Izrael létezési jogát.
A megbeszélésen a leendő palesztin állam szerkezetéről, egyebek mellett gazdasági felépítéséről tárgyaltak. Mint Miri Ejszin izraeli kormányszóvivő elmondta, gazdasági és biztonsági kérdéseket vitattak meg, illetve feltérképezték a "politikai látóhatárt" az izraeli-palesztin válság megoldásához
Terítékre kerültek humanitárius kérdések is, többek között a határforgalom és Ciszjordánia zárlata. Ejszin a találkozó előtt kijelentette: Izrael nem zárkózik el az arab békekezdeményezés megvitatásától sem. Az indítványban az arab országok felajánlották kapcsolataik rendezését a zsidó állammal, amennyiben Izrael visszavonul 1967-es határai mögé.
A megbeszélés kezdetén mindkét fél részéről több más küldött is megjelent, köztük Száeb Erekát palesztin főtárgyaló és Amír Perec izraeli védelmi miniszter, valamint Cipi Livni izraeli külügyminiszter.
(MTI)/[origo]