Ideiglenes államfője van Romániának

Egyre bizonytalanabb a román államfő, Traian Basescu helyzete, miután az alkotmánybíróság jóváhagyta a felfüggesztéséről szóló parlamenti döntést. Ideiglenesen Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke az államfő. A fő kérdés azonban az, lesz-e új elnökválasztás, és ha igen, akkor a Basescu megbuktatására törekvő kormánypártok milyen eszközzel próbálják meg elérni, hogy az ő jelöltjük nyerjen.

A román alkotmánybíróság jóváhagyta pénteken a parlament határozatát Traian Basescu államfő felfüggesztéséről. Ezt a döntést Kozsokár Gábor alkotmánybíró is megerősítette az MTI-nek, és elmondta: a testület azt is megállapította, hogy megvannak Basescu helyettesítésének feltételei, így Nicolae Vacaroiu szenátusi elnök lesz az ideiglenes államfő. Az alkotmány szerint ugyanis a szenátus élén álló személy Románia második legfontosabb közjogi méltósága.

A pénteki román sajtó részletesen foglalkozik Basescu felfüggesztésével, amely példátlannak számít Románia rendszerváltás utáni történetében. A lapok emlékeztetnek, hogy Nicolae Vacaroiu a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik prominens képviselője, aki Ion Iliescu volt államfő egyik bizalmasa. Ennek a viszonynak köszönhetően tölthette be Vacaroiu Románia miniszterelnöki posztját 1992 és 1996 között.

A bukaresti lapok emlékeztetnek, hogy miniszterelnökként elodázta a reformintézkedések meghozatalát, s ezzel elmélyítette az akkor még ingatag román piacgazdaság válságos helyzetét. Még nem lehet tudni, hogy pontosan milyen irányba halad a jelenlegi romániai belpolitikai harc, hiszen Traian Basescu nem nyilatkozott arról, hogy lemond-e vagy sem.

A felfüggesztő határozás után tüntetés kezdődött Bukarestben az Egyetem téren, ezért többen attól tartottak, az ukrajnaihoz hasonló, polgárháború-közeli állapotba kerül az ország. A fővárosi demonstráción azonban csak körülbelül háromezren jelentek meg, míg például Kolozsváron mindössze kétszázan gyűltek össze. A téren tüntetőket egyébként nyugalomra intette Basescu is: "menjenek haza nyugodtan, továbbra is az önök elnöke, a románok elnöke leszek" - mondta a gyűlés végén.

Addig is az egymással szemben álló felek folytatják politikai háborújukat. A Basescut támogató Demokrata Párt (PD) ügyvezető elnöke, Adrian Videanu pénteken egy olyan kormányhatározat-tervezettel állt a sajtó elé, amely szerinte azt bizonyítja, hogy az államfőt felfüggesztő politikai erők - nevezetesen a kormánynak parlamenti támogatást nyújtó ellenzéki PSD és a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) - meg akarják akadályozni Basescu indulását egy esetleges előre hozott elnökválasztáson.

Ezt a vádat a szóban forgó pártok és a kormány főtitkára is határozottan cáfolta, utóbbi közölte, hogy ilyen tervezet nem is létezik a kormánynál. Emil Boc, a PD elnöke pedig kijelentette: olyan információi vannak, miszerint a Basescut felfüggesztő politikai erők le akarják váltani Románia főügyészét és a korrupcióellenes ügyosztály vezetőjét, akiket Basescu nevezett ki posztjukra. Ezt az ideiglenes államfő révén tehetnék meg.

Az előre hozott elnökválasztásra akkor kerülne sor három hónapon belül, ha Basescu korábbi nyilatkozata értelmében valóban lemond az államfői tisztségről. Ellenkező esetben legkésőbb egy hónap múlva referendumot kell szervezni leváltásáról. Ha ez a kezdeményezés megbukik, akkor Basescu visszatérhet hivatalába. Az államfő korábban azt mondta, ha megszavazzák a felfüggesztő határozatot, "öt percen belül lemond", egyelőre azonban kivár ezzel a lépéssel.

A Basescuval szemben álló PSD és PNL minden lehetőségre igyekszik felkészülni. A román sajtó szerint e két párt olyan nagy népszerűségnek örvendő gazdasági szakembereket próbál meggyőzni arról, hogy szálljanak versenybe Basescuval az esetleges elnökválasztáson, mint Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank elnöke és Ion Tiriac egykori teniszcsillag, aki ma Románia második leggazdagabb embere.

A Romániában több mint két éve tartó politikai válság legfőbb oka, hogy Traian Basescu államfő és a PD új választásokat szeretne kierőszakolni, hiszen már 2004 óta azt remélik, hogy egy új voksoláson - különösen, ha Basescunak sikerül elérnie célját, az egyéni választókörzetek létrehozását - megerősödhetnének, így a magyarok és a liberálisok kihagyásával alakíthatnának kormányt. Basescu és Tariceanu azóta folyamatosan korrupcióval és visszaélésekkel vádolják egymást.

Az állandósult feszültség odáig vezetett, hogy április elején Tariceanu miniszterelnök átalakította a kormányt, kihagyva abból a PD-t, amellyel 2004-ben még szövetségesek voltak. A liberálisokból és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusaiiból álló kisebbségi kormány végül az ellenzéki szociáldemokraták támogatásával kapott bizalmat a parlamentben.

MTI/[origo]