Az Opus Dei katolikus szervezet és a Perui Pápai Katolikus Egyetem (PUCP) vezetése közötti huzavonától hangos a perui sajtó. A lapok és a helyi katolikus egyház "keresztény humanizmushoz és toleranciához" hű berkei rendre elítélik az ultrakonzervatív katolikus szervezet törekvését, hogy irányítása alá vonja az intézményt. Az egyetemet az ország egyik legjobb ilyen intézményének és a "tolerancia fellegvárának" tartják, falai között legalább 18 ezer diák tanul 2500 tanár irányítása alatt.
A viták akkor robbantak ki - a perui Caretas hetilap szerint -, amikor Juan Luis Cipriani bíboros, limai érsek, maga is az Opus Dei tagja, megbízottja útján azt kérte, hogy részt vehessen az egyetem igazgatásában. Cipriani azzal támasztotta alá igényét, hogy ez az ő "erkölcsi felelőssége", amelyet egyik elődje - az 1944-ben elhunyt José Riva Reguero, aki az intézmény egyik legfőbb támogatója - végrendeletében rábízott. Cipriani ugyan jelenleg is az egyetem "főpecsétőre", ez a tisztség azonban csak konzultatív jogokkal jár. Tanárokat nem nevezhet ki, és az egyetem irányvonalába sincs érdemi beleszólása.
"Elváltak és homoszexuálisok"
Az egyetemi hatóságok ellenszegültek a bíboros követelésének, és az igazságszolgáltatáshoz fordultak. A PUCP vezetősége szerint a végrendelet felhatalmazza az egyetemet alapításától számított húsz év után az önigazgatásra, míg a bíboros környezete igényt tart az egyetem örökségének ellenőrzésére. A perui püspöki konferencia nem foglalt állást a vitában, a bíróságra bízta a döntést.
Az ügy a napokban vett újabb fordulatot azzal, hogy a limai érsek nem volt hajlandó misét celebrálni az egyetem alapítása 90. évfordulójának tiszteletére, sőt, azt sem engedélyezte, hogy az egyetem az ő katedrálisában tartson hálaadó misét ez alkalomból. Olaj volt a tűzre, hogy Rafael Rey iparügyi miniszter, aki feltehetően maga is az Opus Dei tagja, kijelentette: a PUCP-on "kommunisták és marxisták tanítanak, akik között akadnak elváltak és homoszexuálisok is".
Eszmék harca
Marcial Rubio, az egyetem rektorhelyettese egy interjúban arra emlékeztetett, hogy az 1960-as években a PUCP tanára volt Gustavo Gutierrez atya, egyik ihletője a "felszabadítás teológiájának", amely a szegények felemelésében jelölte meg az egyház egyik fő feladatát. E katolikus reformirányzatnak ma több millió híve van Latin-Amerikában, de elterjedt Dél-Afrikában is, még az apartheid elleni küzdelem idején és Ázsia katolikus közösségeiben is. A rektorhelyettes szerint az egyetem közelebb áll az európai egyetemekhez, mint az amerikaiakhoz, mert ugyanolyan szociális érzékenységgel tekintenek a társadalomra.
A jelenlegi hatalmi harc a PUCP körül nem új keletű. Cipriani az 1990-es években ellenséges viszonyban volt az akkori rektorral, az emberi jogok elszánt védelmezőjének számító Salomon Lernerrel. Lerner volt az elnöke az Igazság és Megbékélés Bizottságának, amely a perui hadsereg és a Fényes Ösvény maoista gerillaszervezet között 1980-tól 2000-ig tartó háború humanitárius mérlegét volt hivatott felállítani.
A pápa szava
A jogi huzavona még csak az első fokú bíróságnál tart, de az egyetem jogi képviselője máris közölte: kedvezőtlen ítélet esetén készek a perui alkotmánybíróságig elmenni. Ugyanakkor tartanak attól, hogy a Vatikán beavatkozik az ügybe.
Májusban ugyanis Brazíliába látogat XVI. Benedek pápa a latin-amerikai püspökök konferenciájára, amelyen Cipriani bíboros is részt vesz. A jelenlegi pápa 1986 óta a PUCP díszdoktora, de ennél is fontosabb körülmény, hogy a 80-as évek közepén a Szentszék Hittani kongregációja elnökeként két tanulmányában is elítélte a felszabadítás teológiájának "marxista csökevényeit", és az irányzat több neves terjesztőjét eltiltotta papi hivatásának gyakorlásától.