Az ENSZ szerint rendeződik Koszovó kérdése

A szerb vezetők készek megoldást keresni a koszovói problémára, s nem gondolnak erőszakra - jelentette ki csütörtökön Belgrádban Johan Verbeke belga nagykövet, aki az ENSZ Biztonsági Tanácsának Koszovó kérdésében tájékozódó ténymegállapító küldöttségét vezeti.

A BT 15 tagjának képviselőjéből - többnyire ENSZ-nagykövetekből álló - delegáció a nap folyamán Vojislav Kostunica miniszterelnökkel, Boris Tadic államelnökkel, a szerb parlamenti pártok s több nem kormányzati szervezet képviselőjével tárgyalt, mielőtt az esti órákban továbbutazott volna Koszovóba.

A megbeszélések végeztével tartott sajtóértekezleten a küldöttségvezető elégedetten nyilatkozott a látogatásról, s leszögezte, hogy a csoport feladata csupán a helyszíni tájékozódás, nem az, hogy az elszakadni akaró dél-szerbiai tartomány kérdésében vagy annak bármelyik aspektusával kapcsolatban véleményt mondjon.

Johan Verbeke egy kérdés kapcsán ehhez hozzátette, hogy Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott Koszovónak ellenőrzött függetlenséget ajánló indítványa csupán javaslat. A végső döntést a világszervezet Biztonsági Tanácsa fogja meghozni. "A Tanács minden beszerezhető információ birtokába kíván jutni, hogy a Koszovó kényes kérdésében rá nehezedő nagy felelősséggel összhangban cselekedhessen" - mondta.

Előzőleg Boris Tadic szerb államfő felhívta a diplomaták figyelmét arra, hogy Martti Ahtisaari terve azért elfogadhatatlan, mert nem kínál kompromisszumot, márpedig Szerbia arra törekszik. Az elnök szerint ezért folytatni kell a tárgyalásokat mindaddig, amíg létre nem jön egy olyan autonómiamodell, amely a koszovói albánok önigazgatása mellett lehetővé teszi szerbek és albánok megbékélését.

Vojislav Kostunica miniszterelnök egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a koszovói szerbek "emberrablások és gyilkosságok áldozatai, korlátozzák őket szabad mozgásukban, s lerombolják templomaikat, ingatlanjaikat". Feltette a BT-tagországok küldötteinek a szónoki kérdést: miért gondolja azt bárki, hogy ha az ENSZ-igazgatás alatt álló tartományban állandó veszélynek, üldöztetésnek vannak kitéve a szerbek, akkor majd a független Koszovóban biztonságban lesznek.

A kormányfő Ahtisaari indítványával szemben nemzetközileg felügyelt széles körű autonómiát javasolt a tartománynak. Az ezt részletesen kifejtő dokumentumot át is adta Johan Verbekének, aki azt további alapos vizsgálatra New Yorkba viszi.

A Biztonsági Tanács küldöttsége csütörtök este továbbutazott Koszovóba, ahol szombaton délig tartózkodik. Találkozik a helyi ENSZ-közigazgatás és a nemzetközi békefenntartók vezetőivel, albán és szerb politikusokkal, s felkeres több szerv enklávét is, mielőtt Bécsbe utazik, ahol meghallgatja Martti Ahtisaarit.

A delegáció érkezésének hírére mintegy 10 ezer szerb menekült gyűlt össze a szerb-koszovói adminisztratív határon lévő egyik átkelőhely szerb oldalán abban a reményben, hogy a BT-küldöttség elmegy oda, s elmondhatják, hogy vissza akarnak térni otthonaikba. Johan Verbeke időhiányra s közlekedési gondokra hivatkozva utasította el a találkozót.

A nyolc évvel ezelőtti koszovói harcokban mintegy 10 ezer albánt öltek meg a szerbek, akik közül aztán sokan albán pogromok áldozatai lettek, mintegy 200 ezret pedig elüldöztek, hogy mára mindössze néhány tízezer maradjon belőlük az elvben még dél-szerbiai tartományban.