Vérengző radikálisoktól várnak tisztaságot Nigériában

Újra vallási ellentétektől morajlik Nigéria északi része. A kormányt korrupcióval és az iszlám felvizezésével vádoló muszlim radikálisok egyre feszültebbek, a vallási erőszak megint kezd látványos mértéket ölteni. Egy halálra vert tanárnő esete, illetve gyerekeikkel és feleségeikkel városi rendőrőrsöket ostromló szélsőségesek tartják rettegésben a helyieket. A vallási vezetők szerint azonban a jelenséget nem lehet azzal elintézni, hogy a szélsőségesek nem férne a bőrükbe. A tömeges vérontással fenyegető nyugtalanság hátterében tisztátalan állami ügyleteket és korrupciót sejtenek.

Vörös turbánt és hosszú lepleket viselő, gépfegyverrel és machetével járó titokzatos csoport tagjairól pusmognak Nigéria, főleg muszlimok által lakott északi részén. Pár napja a titokzatos alakok egy csoportja amuletteket osztogatott az északi-nigériai Kano városában azzal, hogy ez majd megvédi viselőjüket a küszöbön álló várontástól - írja a Guardian.

A rejtélyes figurák a város keresztény és muszlim lakóit is megnyugtatták: senkit nem akarnak bántani, nekik csak a hitetlen kormánnyal van gondjuk, mert tagjai megtagadták, hogy a Korán szerint éljenek. Másnap több száz harcos - köztük nők és gyerekek - jelent meg a helyi rendőrőrsnél és végeztek 10 rendőrrel, illetve az egyik parancsnok feleségével. A rendőrség épületét felgyújtották, a rabokat kiszabadították.

Erősödnek a nigériai tálibok

A lövöldözésben maghalt 25 támadó és 10 civil is, akik kereszttűzbe kerültek. "Láttam, hogy a gyerekeikkel és feleségeikkel támadnak. Nem tudom, mit akartak, de azt mondták, a kormánnyal van gondjuk" - mondta a Guardian szerint egy szemtanú. A helyi vallási vezetők tudni vélik, hogy a támadó csoport tagjai a "nigériai tálibok", radikális diákok közül kerültek ki.

A radikális iszlamista mozgalom először öt éve kapott erőre Nigéria északi részén, amikor 12 szövetségi államban bevezették a sáriát, a Koránban lefektetett elveken alapuló iszlám törvénykezést. Az iszlám előretörése után több támadás érte a kormányerőket, főleg a rendőrséget.

A mostani támadás, a Guardian szerint rettegésben tartja a tartományok keresztény lakosságát, akik attól tartanak, hogy ismét felerősödhetnek a nigériai katonai diktatúra 1999-es megbuktatása után elmérgesedett vallási konfliktusok. Jogvédő szervezetek szerint egyes északi tartományokban több tízezer halálos áldozata volt a felekezetek közti összetűzéseknek az elmúlt hat évben és tízezrek kényszerültek otthonuk elhagyására.

A szélsőségesek erősödését magyarázhatja az április végi, nigériai választások körüli botrány. Az ellenzék szerint a kormánypárt jelöltjei csalással nyertek többséget a szövetségi parlamentekben. A szintén a kormánypárt jelöltje által nyert elnökválasztást több durva szabálytalanság kísérte. A szavazólapok például késve érkeztek meg az országba, így kétséges, hogy rendben eljutottak-e mindenhová. Ugyan a kormánypárt jelöltje, Umaru Musa Jar'Adua muszlim, a legnevesebb ellenzéki elnökjelöltet, Muhhamadu Buharit tartják sokan az iszlám leghűbb védelmezőjének.

A radikálisok kormány elleni indulatát magyarázhatja, hogy a katonai diktatúra összeomlása után is azért élvezett komoly támogatást az északi országrészek lakói köréban a kemény iszlám törvénykezés bevezetése, mert a látványos és egyre jobban elharapódzó állami korrupció megfékezésére nem láttak más módot az emberek. Bár a most leköszönt Olusegun Obasanjo 8 éves uralma alatt keményen fellépett a hivatali korrupcióval szemben, helyi kritikusai és a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet szerint egyik legnagyobb hibája az volt, hogy szelektíven büntette, a főleg olajból származó állami bevételek lenyúlását: szövetségesei csak a legritkábban kerültek bíróság elé.

Féltik a tisztaságot hozó iszlámot

A vallási indulatokat korbácsolja az is - írja a Guardian -, hogy a kormány év elején, bírósági döntéssel támogatva tiltotta be a vallási rendőrséget az északi államokban. A sária betartását felügyelő szervezetet illegálisnak nyilvánították. A lépés bírálói szerint a kormány felvizezte a sáriát is: ellenőrzését egyre több bizottságra bízta, amelyek így lassították az ügymenetet, miközben óriási támogatásokat markoltak fel a kormánytól. "Az embereket becsapták. A korrupció fölött mindenki szemet hunyt" - összegezte a helyzetet Basír Aliju Umar kanói imám.

Aggódnak az iszlámért

A radikális iszlámistákat bőszíti az is, hogy a kanói kormányzó próbálja kiegyensúlyozni a főleg iráni és szaúdi támogatásból működő iszlamista iskolák túlsúlyát, ami az elkötelezett muszlimok szerint az iszlám felvizezését szolgálja, egyesek szerint egyszerű keresztes hadjárat. "Nem hibáztathatod azokat az embereket, akik igazságtalannak tartják, ami Afganisztánban és Irakban történik. Sokkal jobban aggódunk a helyi problémáink miatt, mint amilyen a korrupció elleni harc és a hasonlók" - mondta az indulatok okáról a kanói imám, a Guardian szerint.

Az indulatok ugyanakkor lassan kezelhetetlen mértéket öltenek. Május legelején egy tanárnő puskázáson érte egyik diákját az iszlám dolgozat alatt és mérgében a szemétbe hajította a fiú könyveit. A fülön csípett diák bepanaszolta társainál azzal, hogy megszentségtelenített a Koránt. A tanárnőt halálra verték.