Sarkozy Franciaország új elnöke

Hatalmas tömeg ünnepelte a párizsi Concorde téren a magyar származású Nicolas Sarkozy győzelmét, aki a szavazatok 53 százalékával lesz Franciaország új köztársasági elnöke. A szocialista Ségolene Royal sok sikert kívánt ellenfelének. Az elnökválasztás vasárnapi döntőjén a szavazók 86 százaléka voksolt. Ez az első alkalom, hogy Franciaországnak olyan elnöke lesz, akinek édesapja bevándorló. A 75. életévében járó Jacques Chirac elnök távozásával új generáció veszi át az ország irányítását. A párizsi Bastille téren könnygázt vetettek be a rendőrök a Sarkozy-ellenes tüntetésen.

Nicolas Sarkozy győzelmét, a jobbközép Népi Mozgalom Unió (UMP) jelöltje lesz Franciaország új köztársasági elnöke, a voksok 53 százalékával. Ellenfele, a szocialista Ségolene Royal 47 százalékos végeredményre számíthat. Royal elismerte vereségét és sok sikert kívánt Sarkozynek. A vasárnapi második fordulón a 44,5 millió választópolgár 86 százaléka voksolt, ilyen magas részvételre 1965 óta nem volt példa.

Szimpatizánsai előtt tartott tízperces beszédében Sarkozy először meghatottságának adott hangot: "Kisgyerekkorom óta büszke vagyok arra, hogy egy nagy, szép és régi nemzethez tartozom, Franciaországhoz" - hangsúlyozta a konzervatív politikus. "Minden olyan franciának, aki nem rám szavazott, azt üzenem, hogy tiszteletben tartom politikai véleményét, mert számomra csak egy Franciaország létezik. Azt szeretném nekik mondani, hogy minden francia elnöke leszek" - tette hozzá.

Gratulált és sikerekben gazdag munkát kívánt Sarkozynek a leköszönő francia államfő, Jacques Chirac. Sarkozy politikai tanácsadója Francois Fillon közölte, hogy Sarkozy május 16-án veszi át elnöki teendőit elődjétől. Sarkozy már korábban azt mondta, hogy választási győzelme után mintegy tíznapos szabadságot vesz ki.

Könnygázzal is ünnepelnek

Sarkozy-ellenes tüntetők az UMP központjánál

Nem mindenki ünnepli pezsgővel Sarkozy elnökké választását. Összetűzések törtek ki a párizsi Bastille téren két órával Sarkozy elnökválasztási győzelme után a Sarkozy-ellenes tüntetők és a rohamrendőrök között. A néhány száz tüntető közül többen sállal takarták el az arcukat, megdobálták a rohamrendőröket, akik válaszul könnygázgránátokat lőttek ki. A France 2 francia közszolgálati televízió szerint "incidensekre került sor" több francia városban, így Nantes-ban, Lille-ben, Rennes-ben, Toulouse-ban, Bordeaux-ban és Lyonban is.

A rendőrség szerint Seine-Saint-Denis-ben, ahol a 2005 őszi zavargások kirobbantak, nyugodt volt a helyzet. Az észak-franciaországi megyében szórványos incidensekben mindössze öt-hat gépkocsit gyújtottak fel, ami megfelel a szokásos éjszakai átlagnak. A 2005 őszi zavargások során több mint 10 ezer autót és több száz középületet gyújtottak fel Franciaországban, amely a legsúlyosabb erőszakhullám volt Franciaországban 1968 óta. Párizsban, illetve a főváros bevándorlók lakta külső kerületeiben most 3 ezer rendőr van készenlétben.

Generációváltás

Ez az első alkalom, hogy olyan politikus lesz a francia államfő, akinek édesapja bevándorló. Sarkozy édesapja révén magyar kisnemesi családból származik. A győzelemmel a konzervatív politikus három évtizedes álma válhat valóra. Amennyiben a szavazatok összesítése is megerősíti a győzelmét, Sarkozy május 17-én, öt évre költözhet az Elysée Palotába.

Az 52 éves Sarkozy megválasztása generációváltást is jelez Franciaország élén: a 75 éves Jacques Chirac francia elnök egykori pártfogoltja, gazdasági és belügyminisztere"nyugodt szakítást" ígért Chirac politikájával. A sors fintora, de Sarkozy politikai pályája azt követően ívelt fel, hogy 1975-ben az akkori miniszterelnök, Jacques Chirac felfigyelt rá a gaullista párt (RPR) nyári egyetemén. 1983-ban már az RPR színeiben polgármesterré választották Neuilly-ben, Párizs jómódú külvárosában.

Parlamenti képviselő 1988-ban lett, Hauts-de-Seine megyében. 1993-ban már költségvetési miniszter, és Edouard Balladur kormányának szóvivője. Az 1995-ös elnökválasztáson azonban Balladur jelöltségét támogatta Chirac ellenében, amit - francia politológusok szerint - Chirac sohasem bocsátott meg. 2002-ben ,a várakozásokkal ellentétben így Sarkozyt nem miniszterelnöknek, csak belügyminiszternek nevezi ki Jean-Pierre Raffarin kormányában. 2004-ben a Népi Mozgalom Unió (UMP) párt elnökévé választják.

Royal elismerte

Royal a szocialisták harmadik kudarca

Ségolene Royal - az első női jelölt, aki valaha bejutott az elnökválasztás második fordulójába - azonnal elismerte vereségét. "A népakarat döntött, kívánom, hogy a következő köztársasági elnök sikeresen teljesítse küldetését" - jelentette ki Royal szocialista szimpatizánsok gyűrűjében Párizsban. "Köszönöm annak a 17 millió választónak, állampolgárnak, akik bizalmat szavaztak nekem. Megértem a csalódásukat" - hangoztatta Royal, a szocialisták harmadik egymást követő elnökválasztási vereségét követően.

"Valami elindult és többé nem állhat meg ... Amit együtt kezdtünk el, együtt is fogjuk folytatni. Számíthattok rám a baloldal megújulásának elmélyítésében" - tette hozzá papírról olvasott ötperces beszédében a szocialista jelölt, amelyet a francia televíziók élőben közvetítettek. Az 53 éves Royal, akinek személyében először jutattak a franciák nőt az elnökválasztás második fordulójába, hangsúlyozta: vállalja a felelősséget, amely mostantól rá hárul.

Ezzel egy időben Dominique Strauss-Kahn egykori szocialista gazdasági és pénzügyminiszter - akit lehetséges kormányfőként emlegettek Royal államfővé választása esetén - a France 2 közszolgálati televízió élő adásában kijelentette: "A baloldal még soha ennyire nem volt gyenge. Azért, mert a francia baloldal nem tudott megújulni". Az egykori miniszter szerint Ségolene Royal "bátor küzdelmet" folytatott, de több millió francia azért nem szavazott a baloldalra, mert nem az ő jelöltjükben látták a változás reményének lehetőségét. Stauss-Kahn önmagát tartaná alkalmasnak a "szociáldemokrata megújulás" elindításához.

Szereti Amerikát

Sarkozy támogatói ünnepelnek

A Chirachoz képest Washingtonhoz közelebb álló Sarkozy kijelentette: Egyesült Államok számíthat Franciaország barátságára és Amerika mellett lesz, amikor annak szüksége van rá, de azt kéri Washingtontól, hogy fogadja el, "ha a barátai másképp gondolkodnak". Emellett felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne akadályozza, hanem álljon a globális felmelegedés elleni küzdelem élére.

George Bush amerikai elnök is az elsők között gratulált telefonon Sarkozynek. Gordon Johndroe szóvivő elmondta, "Bush elnök alig várja, hogy együttműködhessen Sarkozy megválasztott elnökkel szilárd szövetségünk folytatásáért". "Az Egyesült Államok és Franciaország történelmi szövetségesek és partnerek" - tette hozzá.

Sarkozy elmondta, mélységesen hisz az európai integrációban, ugyanakkor győzelmi beszédében egy Mediterrán Unió létrehozásáról is beszélt az Európai Unió mintájára, amelynek Franciaország mellett Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország és Ciprus lenne tagja. Elképzelések szerint a Mediterrán Unió Törökország EU tagságára is megoldás lehetne, ugyanis Sarkozy határozottan ellenzi Ankara európai uniós tagságát. "Az Európai Unióra mondott igen nyert a franciaországi választással" - vélte vasárnap esti brüsszeli nyilatkozatában José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

Járni fognak a vonatok

Sarkozy azt ígérte, megreformálja Franciaországot, hogy az képes legyen megfelelni a 21. század kihívásainak. Programjának középpontjában a munka áll, megfogadta, hogy a jelenleg 8,3 százalékos munkanélküliséget 2012-re 5 százalék alá csökkenti. Hivatalba lépésének első 100 napjára adócsökkentést ígért, illetve olyan törvénymódosítást, amely a gyakori sztrájkok idejére is előírná a minimális közszolgáltatások szintjét.

A kampány során megfogadta, hogy "leszámol 1968 örökségével", amely szerint intellektuális és morális relativizmust vezetett be, és amelynek legfőbb megtestesítője a francia baloldal. "Nem lehet azt mondani, hogy a munkát értéknek tekintjük és közben a 35 órás munkahét általánossá válik, túladóztatjuk a munkát, a segélyezést erősítjük, megakadályozzuk azokat, akik gazdagodni szeretnének, hogy Franciaországban fektessenek be" - mondta Sarkozy.

A Le Monde korábbi felmérése szerint a megkérdezettek 63 százaléka vélte úgy, hogy Sarkozy megválasztásával jelentős változások történnek majd Franciaországban, míg hasonló arányban mondták azt, hogy Royal elnöksége esetén alig, vagy egyáltalán nem lenne változás. Sarkozy elképzeléseivel azonosult a megkérdezettek többsége a gazdaság-, és külpolitika, Európa, a bevándorlás és a biztonság kérdése terén. Royalt főleg a szociális juttatások és a közszolgáltatások megőrzését szorgalmazók támogatták.

[origo]/(MTI)