Hétfőn folytatódtak az összetűzések az észak-libanoni Tripoliban a libanoni hadsereg és szélsőséges palesztin fegyveresek között. A vasárnapi harcoknak ötven halottja van - civilek, katonák és szélsőségesek vegyesen. A hadsereg hétfőn aknavetőkkel lőtte a szélsőségesek - a Fatah al-Iszlám nevű szervezet - Nahr al-Bared menekülttábor körül kialakított állásait. Ehhez hasonlóan véres belső harcokra a 17 éve lezárult polgárháború óta nem volt példa a közel-keleti országban - írja a BBC.
Gázi Aridi libanoni információs miniszter szerint a katonák levadásszák az összes radikálist, és vasárnap több fontos vezetőjükkel is végeztek, akik "nagyobb támadásokat tervezgettek". Az egyik lelőtt fegyverest például Németországban is körözték egy tavaly júliusi sikertelen vonatrobbantás miatt.
A BBC tudósítója szerint a menekülttábor körül egyre inkább stabilizálódik a helyzet, jóllehet elszórt lövöldözések voltak az éjszaka. Reggel tankokkal és tüzérséggel támadták a katonák fegyveresek állásait. A menekülttáborban ugyanakkor sok civil ragadt bent, egyre rosszabb körülmények között. Egy maroknyi sérültet ugyan sikerült kihozni, ám külső segítséget nem lehet bejuttatni.
Az erőszak azt követően robbant ki, hogy a libanoni hatóságok megrohantak egy házat Tripoliban, ahol egy bankrablás gyanúsítottjait keresték. Erre a szélsőségesek megtámadták a menekülttábor libanoni őreit. A hadsereg nagy erőkkel vágott vissza.
Libanonban körülbelül 350 ezer palesztin menekült él, akik Izrael 1948-as megalapításakor hagyták el otthonukat. A Nahr el-Bared táborba egy 38 éve kötött egyezmény értelmében a libanoni hatóságok nem léphetnek be. A táborban székelő Fatah al-Iszlám nevű szélsőséges szervezetet azzal gyanúsítják, hogy több, Bejrút keresztény negyedében a közelmúltban elkövetett bombamerénylethez is köze volt. Legutóbb vasárnap robbantottak ismeretlenek Bejrútban, egy nő meghalt.
A Fatah al-Iszlámnak állítólag az al-Kaidával és a szíriai titkosszolgálattal is van kapcsolata. A BBC szerint többen úgy vélik, hogy az erőszak oka annak a nemzetközi bíróságnak a tervezett felállítása, amely Rafik Hariri libanoni kormányfő két évvel ezelőtti megölését vizsgálná. Szíria hevesen ellenzi az ENSZ-ben a testület felállítását, a libanoni kormány ugyanakkor azzal gyanúsítja Damaszkuszt, hogy sáros a Hariri-gyilkosságban.
Hamász-fejeket a Kasszámokért
Izraelben a Kasszám rakétákkal lövöldöző Hamász okoz gondot a kormánynak. A múlt héten több tucat lövedéket lőttek ki Izraeli területre a palesztin szélsőségesek, mire Izrael rendkívüli állapotot vezetett be az érintett térségben, és légitámadásokkal válaszolt. Kilőttek egy rakétagyártó üzemet - ami a palesztinok szerint valójában egy kőfaragóműhely volt -, vasárnap este pedig a Hamász egyik vezetőjének házát érték rakétatalálat - nyolc ember halt meg. Izrael szerint nem az ott lakó Khalil al-Hajja volt a célpont, hanem öt szélsőséges fegyveres, akik a ház körül voltak és akikkel végeztek is.
Eközben az izraeli kormány több tagja kezdi elveszteni a türelmét. Benjamin Ben-Eliezer infrastrukturális miniszter hétfőn közölte, a rakétatámadásokat csak úgy lehet megállítani, ha az összes Hamász-vezetőt megölik. Avi Dihter belbiztonsági miniszter szerint még a szervezet száműzetésben élő vezetőjét, Háled Mesált sem szabadna kímélni. Mesált Jordániában egyszer már megpróbálta az izraeli titkosszolgálat eltenni láb alól 1997-ben. Dihter ugyancsak kilátásba helyezte, hogy Iszmail Hánije hamászos palesztin kormányfővel is végezni kellene, ha köze lenne a rakétás támadásokhoz - írja a Guardian.
A Hamász, amely 2004 óta nem követett el öngyilkos merényletet Izrael ellen, földrengésszerű válasszal fenyegetőzik, ha folytatódnak az izraeli légicsapások, és újabb négy rakétát lőtt ki izraeli területre - eredménytelenül.