Vége lehet az iskolai csendőrpertu korának

Miért általános az, hogy a tanárok letegezik a diákokat, miközben a gyerektől elvárják a tisztelettudó magázást? Az új francia elnök, Nicolas Sarkozy szerint jobb, ha mindenki magázódik az iskolában, a németeknél már most is ezt teszik, a svédek viszont inkább tegeződnek. Magyarországon pedig működik így is, úgy is. Ismerje meg Európa legnagyobb magázóit és tegezőit! Vagy ha úgy jobban hangzik: ismerd meg!

"Elengedhetetlen, hogy a diákok magázzák a tanáraikat és kívánatos az is, hogy a tanárok is magázzák a diákjaikat, így mindenki tudja a helyét" - nyilatkozta a napokban Xavier Darcos újonnan kinevezett francia oktatási miniszter, miután Nicolas Sarkozy francia elnök választási ígérete volt, hogy helyreállítja az udvariasságot a szerinte egyre fesztelenebb és durvább társadalomban.

A korábbi szigorú tanár-diák magázódás az utóbbi évtizedekben kezdett lazulni Franciaországban is, sőt vannak tanárok, akik szívesen veszik, ha a diákok is visszategezik őket, a közvetlenségtől nagyobb bizalmat remélve.

Mindez nagy vitát váltott ki a franciáknál, ahol az arisztokrácia és az elit körében még gyakori, hogy a szülők és gyerekeik is magázzák egymást. A hivatalokban, boltokban és az ismeretlenek egymás között szigorúan magázódnak.

Inzultáló tegezés

A tanárokat a monsieur (uram) és madame (asszonyom) megszólítás illeti, de Sarkozy szerint a fiatalok is joggal várják el a csendőrpertu felszámolását. Ezért arra utasította a rendőrséget is, hogy ne inzultálják tegezéssel a fiatalokat, különösen a bevándorlók lakta külvárosokban. A francia tanárok azonban túlzással vádolták Darcost.

Míg Sarkozy a tanárokat és a diákokat nevelné, ő sincs egészen meggyőződve a magázódás fontosságáról - írta a Times. Amikor beiktatását követően felkereste Angela Merkel német kancellárt, tegező tu formát használt, miután az őt magázó Merkel "kedves Nicolas"-nak szólította. A Libération meg is jegyezte: ebből is látszik, hogy Párizs és Berlin nem pendülnek egy húron.

Ha akarod, magázlak

Merkel német gimnazistákkal - szigorúan magázódnak

"Németországban, ahol lehet, magázódnak, és ez igaz az iskolákra is" - mondta az [origo]-nak egy volt német diák. "A tanárok úgy 14-16 éves korunktól kezdtek - kivétel nélkül - visszamagázni minket, az egyetemen pedig nem is volt kérdés, hogy mindenki magázódik" - folytatta. "Amikor a gimnáziumba új tanárok jöttek, mindig szóltak, hogy természetesen jogunk van kérni, hogy velünk szemben is a sie és ne a du formát használják" - tette hozzá.

Azt ugyanakkor elismerte, hogy Berlinben és más német nagyvárosokban, a fiatalok körében mintha gyakoribb lenne a tegeződés, mint korábban. "Az angol nagyon informálisnak tűnik, és ha külföldiek is vannak a társaságban, nagyon nehéz magázódni, amikor németre váltunk" - mondta a volt német diák. Az "angolszász befolyást" okolta a tegeződés elterjedésért a francia Le Figaro írása is, pedig nyelvészek is többször rámutattak: a you (ön/te) a régi magázó formula az angolban, míg a tegező thou/thee (te) viszont kikopott.

Svédországban az 1960-as években kezdődött a magázódás kikopása a nyelvből, és manapság - a királyi család kivételével - a teljesen idegenek is tegeződnek egymással, sőt az iskolákban a tanárok és a diákok is tegezik egymást. Ennek eredménye, hogy a svéd Ikea áruházlánc a legtöbb országban - így Németországban és Magyarországon is - tegezi vásárlóit.

Franciaországban azonban még az Ikea is magázódik. Az [origo] munkatársa is gyakran tapasztalta, hogy egykorú, egymást nem ismerő tinédzserek, sőt gyerekek is magázzák egymást, és első találkozáskor a fiatalok is jó napottal és nem sziával köszöntik egymást. A Times párizsi tudósítója szerint például Spanyolországban sokkal automatikusabb a tegeződés, mint a franciáknál.

Gyere ki a táblához!

Tömeges tegeződés

"Szerintem jó ötlet, miért ne magázzam én is a diákokat, ha egyszer nekik magázniuk kell engem" - kommentálta Sarkozy javaslatát az [origo] kérdésére Kökényesi Ágnes, egy budapesti gimnázium tanára, aki elmondta: náluk is felmerült a tegeződés-magázódás kérdése. "Az igazgató kérése az volt - különösen a kezdő, fiatal tanárokhoz - hogy ne engedjék a diákoknak a tanárok tegezését. Ha megengedjük a tegeződést, megváltozik a tanárok-diákok közötti határ, és utána azt nehéz helyreállítani" - tette hozzá.

"Szerintem mindegy, hogy tegeződés vagy magázódás, bár az igaz, hogy így sokan nem tanulnak meg rendesen magázódni" - mondta a budapesti ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola egy tavaly végzett diákja. "Minket nagyrészt tegeztek a tanárok, bár az idősebb férfitanárok inkább magázódtak, és volt néhány fiatal tanár, akit mi is tegeztünk. Ez azonban inkább a kivétel volt, mint a szabály" - tette hozzá.

A magyarországi egyetemeken már kevésbé egyértelműek a szabályok. "A legtöbb kollégám magázza a hallgatókat, én tegezem őket. Már ők is megszokták és visszategeznek, de van egy-két diák, aki magázva válaszol" - mondta az [origo]-nak a Nyugat-Magyarországi Egyetem egyik oktatója. "A tegeződés csak akkor működik, ha meg tudod őrizni a kölcsönös tisztelet fenntartását" - mondta, hozzátéve, hogy amikor a budapesti Műszaki Egyetemen tanít, magázódik, "mert ott az a szokás".