Szélsőségesnek nevezte Sólyom László magyar államfőt Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke csütörtökön tartott, szokásos heti pozsonyi sajtóértekezletén - jelentette az MTI. Slota szerint a magyar köztársasági elnökén szélsőséges magatartását az bizonyítja, hogy pártolja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit. A magyarellenes indulatairól elhíresült Szlovák Nemzeti Párt tagja a Robert Fico vezette hárompárti kormánykoalíciónak.
Sólyom László a Határon túli magyarság a XXI. században című konferenciasorozat harmadik találkozóján Budapesten arról beszélt, hogy a szomszéd népeknek is szembe kell nézniük a saját történelmükkel. Az autonómia és a regionalizmus kérdéséről szólva annak a véleményének adott hangot, hogy noha a szomszédos országokban az ilyen törekvésekre hisztérikusan reagálnak, "a mi feladatunk az, hogy tényszerűen tárjuk fel ennek az önigazgatási formának az európai lehetőségeit."
Korábban erdélyi útján is beszélt arról, hogy a kisebbségek kulturális autonómiája az EU-ban a minimum, de lehetőség van - ott, ahol minden feltétel és az igény megvan - területi autonómiára is. Hozzátette ugyanakkor, hogy párbeszédet kell kezdeni arról, pontosan milyen autonómiáról legyen is szó.
Slota egyik legemlékezetesebb magyarellenes kirohanása 1999-ben volt. Az MTI 1999 márciusi, a Napi Magyarország írásán alapuló összefoglalója szerint egy szlovák kereskedelmi csatorna, a Twist televízió számolt be arról, hogy Ján Slota egy fórumon - a híradások szerint ittasan - szélsőséges hangon szidta a szlovákiai magyarokat és romákat. "Azt akarják, hogy nekünk magyarul kelljen tanulnunk a Miatyánkot? Azt már nem! Tankokba ülünk, és földig romboljuk Budapestet" - fogalmazott a pártvezér.
Slota egyik helyettese, Rafael Rafaj tavaly szeptemberben interjút adott az [origo]-nak, és akkor azt mondta, bocsánatkérést várnak a magyaroktól. "Az 1867-es kiegyezés után az asszimilációs politika nagyon mély nyomokat hagyott a szlovák népen, és az a félelemérzet bizonyítást nyert az 1938-as bécsi döntés (amikor visszacsatoltak Magyarországhoz csehszlovákiai területeket) után. Ennek kapcsán szeretnénk, ha a magyar fél elnézést kérne, hogy tiszta helyzetet teremthessünk. Úgy, mint ahogy az például megtörtént a lengyelek és a németek között" - fogalmazott Rafaj.