Új hidegháborúval fenyegetnek az oroszok

Ismét európai célpontokra irányítja nukleáris fegyvereit Oroszország, ha az amerikaiak nem állnak el a rakétavédelmi pajzs ötletétől - fenyegette meg a Nyugatot egy új hidegháborúval Vlagyimir Putyin, és hasonlóan nyilatkozott az orosz külügyminiszter is. Oroszország már be is mutatta azokat az új fegyvereket, amelyeket "asszimetrikus válasznak" szánnak a fenyegetéssel szemben.

Oroszország ismét beirányozza rakétáit európai célpontokra, ha az Egyesült Államok folytatja rakétavédelmi rendszerének kiépítését az orosz határok közelében - idézte vasárnap Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Corriere della Sera című olasz lap. Ezzel párhuzamosan Szergej Lavrov külügyminiszter a Vesztyi-24 állami hírtévének azt mondta, ha az amerikai fegyvertár stratégiai összetevői (vagyis a rakétapajzs elemei) megjelennek Európában, akkor az oroszok kénytelenek lesznek levonni a megfelelő következtetéseket,

Az Egyesült Államok, miközben egy rakétapajzs egyes elemeinek európai elhelyezését tervezi, folyamatosan hangsúlyozza, hogy a fegyverrendszer nem Moszkva ellen irányul, hanem olyan "lator államok" ellen, mint amilyen Irán. Putyin szerint azonban nem lehet hitelt adni ennek az érvelésnek: "Iránnak nincsenek olyan hatótávolságú rakétái, amelyek fenyegethetnék az amerikaiakat vagy európai szövetségeseiket. Nyilvánvaló, hogy ez az újítás ellenünk, oroszok ellen irányul" - vélekedett.

Lavrov szerint az, amit az Egyesült Államok tesz és tenni szándékozik Európában, az tökéletesen illeszkedik egy Oroszország és Kína körüli globális amerikai rakétapajzs képébe . "Következtetéseink világosan jelzik, hogy semmi értelme nem létező fenyegetésekkel szemben védekezni. Sokkal jobb lenne újrakezdeni a munkát a NATO-orosz tanács keretei között egy rakétaelhárító rendszer kiépítéséről" - szorgalmazott Lavrov újabb tárgyalásokat a közös NATO-orosz hadszíntéri rakétaelhárító rendszerről.

Putyin elismerte, hogy a kilátásba helyezett orosz lépések újabb fegyverkezési versenyt indíthatnak útjára, de úgy vélekedett, hogy nem Moszkva tehetne róla. "Nem mi kezdtük módosítani a hadászati egyensúlyt, nem mi léptünk ki egyoldalúan az ABM-szerződésből" - idézte a milánói lap. Az 1974-ben megkötött szovjet-amerikai ABM-szerződés a rakétavédelmi rendszerek kiépítését korlátozta. Az Egyesült Államok 2002-ben hátat fordított a szerződésnek, hogy ne akadályozza rakétapajzsának létrehozásában.

Oroszország mindenesetre e hét elején egy újfajta, sok robbanófejes hadászati ballisztikus rakétát (RSz-24) és egy új manőverező robotrepülőgépet (Iszkander-M) tesztelt, "aszimmetrikus válaszként" arra, hogy a NATO-partnerek "új fegyverzetekkel töltik meg Kelet-Európát".