Kiteregetnék a világkormány szennyesét a G8 kritikusai

Még meg sem kezdődött a világ legfejlettebb országainak csúcstalálkozója a németországi Rostockban, a városban gyakorlatilag ostromállapot uralkodik a rendőrök és a G8 kritikusait tömörítő csoportok között. Az alternatív találkozó egyik magyar résztvevője szerint a többség nem az erőszak híve, hanem valóban tenni akar a társadalmi igazságtalanság és a környezetszennyezés és ezek okozói, a nagyhatalmak ellen.

"Érdekel, hogy mire jut 100-150 ezer ember, ha összejön" - magyarázta az [origo]-nak Mező János pécsi civil aktivista, miért utazott néhány társával együtt Rostockba, a szerdai G8-csúcstalálkozó ellen tiltakozó globalizációkritikus mozgalmak találkozójára. A nyolc legfejlettebb ipari hatalom vezetőinek találkozója ugyan csak szerdán kezdődik, de Rostock már amúlt hét szombaton bekerült a hírekbe, miután ezren sérültek meg a radikális csoportok és a rendőrség összecsapásaiban.

"A nagy többség, az itt részt vevők 90 százaléka az erőszakmentesség híve" - mondta erre Mező, aki szerint szomorú, hogy a média érdeklődésének központjába mindig csak az erőszakos események kerülnek. Ugyanakkor megérti azokat is, akik elkeseredettségükben az erőszakot választják: "valószínű, hogy a mai társadalmi modell ilyen reakciókat vált ki" - állította Mező, aki tavaly ott volt Athénban is a globalizációellenes és szociális mozgalmak találkozóján. Hogy mennyire nem csak erőszakos csoportok találkozója a rostocki, arra Mező azt a központot hozza fel példának, ahol telefonon utolértük. A hétköznapokon iskolaként szolgáló épületet a városi tanács bocsátotta az aktivisták rendelkezésére, ahogy azt az ideiglenes campinget is, ahol laknak.

"A globalizáció természetes, történelmi folyamat, de komoly társadalmi és ökológiai problémákat vet fel" - mondta Mező, aki szerint a kritikusok nem azonosak a folyamatot tagadó, elvető antiglobalistákkal. A kritikus mozgalmak hálózata - amely 1999, a seattle-i világkereskedelmi találkozó óta maga is globális szervezetté nőtt - tagjai szerint alternatívákat kínál a környezetszennyezés és a társadalmi igazságtalanságok ellen.

Egyes globalizációkritikus csoportok szerint a G8 illegitim világkormányként működik, mivel anélkül döntenek az egész világ sorsára kiható ügykben, hogy erre a nyolc állam- és kormányfőt bárki felhatalmazná. Ezt a megállapítást Mező kissé erősnek tartja, de szerinte is kérdéses a csoport legitimációja. A magyar aktivisták kiutazását szervező Védegylet szerint a G8 tanácskozásának napirendjén szép törekvések szerepelnek, de a csoport valójában csak a neoliberális gazdaság kiterjesztésén dolgozik.

A szegény országok adósságának elengedést például a külfődi tőke beengedéséhez kötik, a vízügyi segélyeket pedig privatizációhoz, hogy saját óriásvállalataikat juttassák piachoz - állítják a szervezet bírálói. A rostocki tüntetések egyik szervezője, az ATTAC szerint a G8 ugyan a világpiac stabilitásáról beszél, de ha ezt komolyan gondolná, nem kerülhetné meg az adóparadicsomok kérdését és a globális adó bevezetését. A fejlett államok sokat beszélnek ugyan az éghajlatváltozás elleni küzdelemről, de konkrét lépésekre eddig nem szánták el magukat - állítja a Védegylet -, az Egyesült Államok pedig még a kiotói jegyzőkönyveket sem hajlandó aláírni.

Bocsánatot kértek

A rostocki zavargások előtt több bírálat is érte a német rendőrséget, amiért soha nem látott biztonsági intézkedéseket léptetett életbe: 12 kilométeres falat építettek a találkozónak otthont adó üdülőhely köré, Berlinben és Hamburgban razziákat tartottak ismert szélsőbaloldali csoportoknál és szagmintákat is vettek veszélyesnek tartott emberektől. Utóbbiért egyenesen STASI-módszerekkel vádolták meg a rendőrséget, ez ugyanis a keletnémet állambiztonság szokása volt, hogy kutyákkal felismerhessék a keresett személyeket.

A szombati zavargások után azonban a lakosság 70 százaléka úgy érzi, szükség volt a biztonsági intézkedésekre. ATTAC egyik szervezője Werner Rätz sem a rendőröket, hanem a globalizáció-kritikus megmozduláson részt vevő baloldali autonóm csoportokat hibáztatta. Rätz szerint nem szabad megengedni, hogy ilyesmi történjen, és bocsánatot kért rostockiaktól.

Megvédte a rendőrséget a kancellár és a tartományi miniszterelnök is. Wolfgang Schäuble, szövetségi belügyminiszter és Knut Abramowski rendőrfőnök is sikeresnek ítélte a stratégiát, amivel meg tudták akadályozni, hogy a háromezer zavargó bejusson Rostock belvárosába. A rendőrszakszervezet szerint ugyanakkor ezért túl nagy árat, 433 rendőr sebesülését kellett fizetniük.