Magabiztosan mosolygó, egymással viccelődő állam- és kormányfőket fogadott Heiligendammban Angela Merkel német kancellár, a világ vezető ipari nagyhatalmait és Oroszországot tömörítő G8-csoport csúcstalálkozóján, ahol a klímaváltozás és a globális szabad kereskedelem mellett Moszkva és Washington rakétaviszálya is szóba került.
Hidegháború
A G8-találkozó csütörtöki, első napján Vlagyimir Putyin orosz és George Bush amerikai elnökre irányult a figyelem. A két fél között a hidegháborút idéző nyilatkozatpárbaj bontakozott ki, miután Moszkva közölte: Európára irányíthatja atomrakétáit, ha Washington telepíti rakétavédelmi rendszerét Csehországba és Lengyelországba.
Csütörtöki megbeszélésük után bejelentették: "hadászati párbeszédet kezdenek a rakétaelhárító-rendszerek problémájáról katonai vezetők és diplomaták részvételével". A találkozó előtt Bush megismételte, hogy a rakétarendszer nem Oroszország ellen irányul. Az orosz elnök egyik közeli munkatársa már a szerda esti vacsora után enyhülésről beszélt: szerinte Putyin és Bush "oldott légkörű és kellemes beszélgetést" folytatott.
Mint a hidegháború alatt
Koszovó teljes függetlenségének kérdése azonban továbbra is megosztja a nyolcakat: a kérdésről döntő ENSZ Biztonsági Tanácsban vétójoggal rendelkező Moszkva ellenzi, míg Washington és az európaiak követelik, hogy a szerbiai tartomány önálló állam lehessen.
Felmelegedés
Angela Merkel német kancellár jelentős sikernek nevezte, hogy megállapodtak: célul tűzik ki, hogy 2050-re 50 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A megállapodás szerint ENSZ védnökség alatt tárgyalnak majd a klímaváltozásról szóló Kiotói-egyezményt felváltó szerződésről. A G8 csoport soros elnöki tisztét betöltő Merkel szerint egyetértettek, hogy "előbb meg kell állítani a szén-dioxid kibocsátás növekedését, majd meg kell kezdeni a csökkentést" - jelentette a BBC.
Az Egyesült Államok azonban nem értett egyet Merkel eredeti javaslatával, hogy a 2050-ig javasolt 50 százalékos csökkentés kötelező érvényű legyen. Washington nem akarja, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról, a légkör melegedésének visszafogásáról határértékeket és időbeli menetrendet állapítsanak meg. A G8-csoport tagországai délelőtt megosztottak voltak: Japán és Kanada az Egyesült Államok pártján volt, míg a másik tábort Németország, Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország alkotta.
Emberarcú kapitalizmus
Délelőtt a világkereskedelem liberalizálásáról, a nemzetközi pénzügyi-befektetési alapokról, a beruházások helyzetéről, továbbá az innovációról tárgyaltak. A G8-csoport német elnöksége szeretné, ha elősegítenék a világgazdaság tartós növekedését.
A G8-csúcs, illetve általánosságban a globalizáció ellen tüntetők azonban a G8 két évvel ezelőtti, a skóciai Gleneaglesben, a szegény országok fejlesztésére és a szegénység felszámolására tett ígéreteiket kérik számon. Azt követelik - hasonlóan a Globalance csoport budapesti tüntetéséhez -, hogy teremtsék meg a szegény országokkal szemben is méltányos, igazságos kereskedelem kereteit.
Könnygáz
Közel háromszoros a rendőri túlerő
A BBC tudósítója szerint a feszültség továbbra is nagy a csúcstalálkozót elzáró kerítésrendszeren kívül. A csütörtöki nagytüntetést a szervezők lefújták, miután a német hatóságok betiltották azt. A tiltakozók azonban péntekig fenntartják a környező utak blokádját. Csütörtökön egy rövid időre sikerült teljesen megközelíthetetlenné tenniük a találkozó helyszínét.
A 16 ezer rendőr könnygázzal próbálta feloszlatni a köveket is dobáló tüntetőket, akik közel 6 ezren vannak. Több rendőr is megsérült. A német parti őrség közben elfogta a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet két hajóját a Balti-tengeren, amikor megpróbálták megközelíteni a találkozó helyszínét.
Szerdán a tiltakozók több csoportja csaknem 30 méterre megközelítette a csúcs helyszínét körülzáró, 12 kilométer hosszúságú beton-, illetve drótkerítést, s a rendőrség ezt követően avatkozott be. Nyolc rendőr megsebesült, s mintegy száz tüntetőt őrizetbe vettek, később azonban többségüket szabadon engedték.