Az Argentínától ötszáz kilométerre fekvő szigetcsoporton 1982. április 2-án hajnalban szálltak partra az első argentin egységek, amelyeknek nem sok fáradságba került a kézifegyverekkel felszerelt brit helyőrség legyűrése. Argentína akkor már csaknem másfél évszázada követelte vissza a britek által 1833-ban elfoglalt és annektált, halban - és mint nemrégiben kiderült, olajban is - igen gazdag területet.
Az Atlanti-óceán déli vizein, Nagy-Britanniától 14 ezer kilométerre fekvő szigeteken 74 napos, véres háború után, 1982. június 14-én tették le a fegyvert a megszálló argentin csapatok, miután a brit expedíciós haderő visszafoglalta a fővárost, Stanley-t is. A hadműveletek két és fél hónapja alatt a brit hadsereg 255, az argentin 655 - egyes források szerint 746 - embert vesztett, és meghalt három szigetlakó is.
A csütörtöki nagy-britanniai megemlékezések központi helyszíne a Londontól nyugatra fekvő Pangbourne kisváros volt, ahol a Falkland-szigeteken elesett brit katonák tiszteletére emeltek emlékkápolnát. A rendezvényen megjelent II. Erzsébet királynő, a brit hadsereg főparancsnoka, valamint Tony Blair jelenlegi kormányfő és a 82 éves Lady Margaret Thatcher, aki a háború idején volt Nagy-Britannia miniszterelnöke.
Megemlékezést tartottak Stanley-ben is, ahol a központi háborús emlékműnél mások mellett Eduárd herceg, a királynő legfiatalabb fia koszorúzott. A királyi családból az uralkodó másodszülött fia, András yorki herceg annak idején komoly megbecsülést szerzett azzal, hogy a királyi haditengerészet helikopterpilótájaként, az Invincible repülőgép-hordozó fedélzetéről tényleges és veszélyes támadó bevetésekre indult az argentin állások ellen.