Becslések szerint az előre jelzettnél kisebb arányban nyert Nicolas Sarkozy államfő pártja, és a korábbi 359 helyett csak 319 képviselője lesz a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) az 577 fős nemzetgyűlésben. A köztársasági elnököt támogató Új Centrum 20 fős frakciót alakíthat.
Az eddigi 149 fős szocialista frakció 210 tagúra fog növekedni. A baloldalnak eddig együtt összesen 180 képviselője volt az alsóházban, az új nemzetgyűlésben az ellenzék 233 fővel számolhat. A kommunisták 19 képviselővel a második világháború óta először feltehetően nem tudnak önálló frakciót alakítani, ugyanis ahhoz legalább 20 főre lenne szükségük. A Zöldek négy helyet szereztek.
A centrista Francois Bayrou Demokrata Mozgalma (MoDem) három képviselői helyet tudott megszerezni, a szélsőjobboldali Nemzeti Frontnak viszont továbbra sem nem lesz képviselője a nemzetgyűlésben.
A parlamenti választásokon a távolmaradás hagyományosan jelentősebb Franciaországban az elnökválasztáshoz képest. Az elmúlt húsz évben a részvétel soha nem haladta meg a hetven százalékot, s a nemzetgyűlési választások két fordulójában rekordot döntött a távolmaradás közel negyven százalékkal.
A nyolcvan francia párt összesen 7639 jelöltet indított az első fordulóban, de Franciaországban csak jelöltekre szavazhatnak a választók, pártlisták nincsenek.
A nemzetgyűlési választások második fordulójával az a hat hetes ciklus ért véget, amelynek során négyszer vonult urnához a valamivel több, mint 44,5 millió szavazásra jogosult francia állampolgár.
A május 6-án fölényes győzelemmel megválasztott Nicolas Sarkozy konzervatív államfő mostantól abszolút többséget tudhat a parlamentben ambiciózus reformprogramja végrehajtásához. Az új nemzetgyűlés június 26-án rendkívüli üléssel kezdi meg munkáját, melynek témája az igazságügyi, a pénzügyi, az oktatási és a nyugdíjreform megvitatása lesz.