Miután egy "jól értesült" európai diplomata azt állította, hogy Angela Merkel német kancellár és Lech Kaczynski lengyel elnök előzetes kompromisszumra jutott ebben az ügyben, a lengyelek közölték: egyelőre nincs megállapodás, s éppen ők azok, akik az esti órákban új, "az utolsó esélyt" megtestesítő javaslatot fognak előterjeszteni a német és a francia vezetőknek.
Az eltérő nyilatkozatok több szakértő szerint nyilvánvalóan a tárgyalási taktika részei. A Lengyelországot győzködő nyugati hatalmak azt akarják láttatni, hogy közel a megállapodás, s ezzel gyakorolnak nyomást Varsóra, hogy engedjen végre. A lengyelek pedig kéretik magukat, remélve, hogy még többet tudnak elérni.
A kiszivárgott hírek szerint a lengyeleknek átadott legutolsó német kompromisszumos javaslat különböző kompenzációkat adna Varsónak, ha elfogadja a "kettős többségre" épülő szavazási rendszert. Így ez utóbbi módszer (tehát az, hogy a minősített többséggel meghozható döntéseknél akkor lehet elfogadottnak tekinteni egy indítványt, ha azt a tagállamok legalább 55 százaléka támogatja, s azok összlakossága eléri az EU teljes lakosságának 65 százalékát) csak 2014-ben lépne életbe, nem pedig 2009-ben, mint a most tárgyalt szerződés többi része. (A lengyelek eredetileg 2020-ról beszéltek.) A döntések blokkolásához szükséges kisebbség 4 helyett 5 ország lenne, de felkínálnák azt a lehetőséget is, hogy ha egy kisebb országcsoport nem éri el a blokkoláshoz szükséges szavazatarányt, korlátozott időre így is megállíthatja a döntéshozatalt, újabb tárgyalásokat kérve. Az EU állítólag arra is kész lenne, hogy hatékonyt együttműködést ígérjen a jelentős részben orosz gáz- és olajszállításoktól függő Varsónak az energiabiztonság garantálásában.
Eközben Tony Blair brit kormányfő azt állította, hogy ők a maguk részéről haladást értek el az Európai Unió csúcsértekezletén saját követeléseiket illetően. Több, brit szemszögből nézve lényeges pontban sikerült előrelépni - mondta Blair újságíróknak a brüsszeli EU-csúcs egyik szünetében. Elismerte viszont, hogy a brit delegáció kénytelen volt engedni a franciáknak az Európai Unión belüli szabad és torzításmentes verseny kérdésében. Ezt viszont azzal magyarázta, hogy ha ők feltételeket támasztanak, akkor nekik is engedniük kell bizonyos ügyekben. Leszögezte: az, hogy e kitételt törlik a jövendő szerződésben az EU céljai közül, nem változtat az unió belső piaci szabályain, illetve az uniós versenypolitika jogi alapján.