Tony Blair brit miniszterelnök és Gordon Brown pénzügyminiszter hetekkel ezelőtt beharangozott váltását a Munkáspárt (Labour) rendkívüli, manchesteri kongresszusa szentesítette. Blair rövid beszédben nyilvánította a Munkáspárt új vezetőjének régi hatalmi riválisát, Brownt, akit barátjának nevezett.
"Baloldali fordulat"
Brown, aki 1969-ben, 18 éves korában lépett be a legnagyobb baloldali brit pártba, ovációkkal megszakított félórás beszédében azt mondta, "alázattal és nagy büszkeséggel fogadja el a megbízatást". A Labour most beiktatott vezére kijelentette, hogy a héten megalakítandó kormányának új prioritásai lesznek, és ezek között több, az első kommentárok szerint baloldali fordulatnak tekinthető célt konkrétan megemlített.
A legnagyobb hangsúlyt a szociális lakáspolitika újjáélesztésének terve kapta Brown beszédében. A jövendő brit miniszterelnök azt mondta, hogy az ingatlan-magánszektornak és a helyhatóságoknak a jövőben együtt kell működniük az első lakásukat vásárló fiatalok megsegítése érdekében. A rendkívüli nagy-britanniai lakásár-infláció, amely az utóbbi években évente rendre meghaladja a 20 százalékot, mára gyakorlatilag kiszorította az alkalmazotti bérből élőket legalábbis a nagyvárosok ingatlanpiacáról.
Ingyenes marad az egészségügy
Brown vasárnapi beszédében a szociális lakáskérdés mellett a másik fő prioritásnak az állami egészségügy ingyenességének fenntartását nevezte. Kijelentette: a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) a következő nemzedéknyi időszakban ingyenes marad az ellátást igénybe vevők számára, a szolgáltatások hozzáférhetőségét a szükségesség, és nem a fizetési képesség fogja meghatározni.
Nagy-Britanniában az állami egészségügyet teljes egészében az adóbevételekből finanszírozzák, és jóllehet a kormány évről évre rekordösszegeket fordít a rendszer működtetésére, az NHS egyre több területen súlyos - esetenként már ellátási fennakadásokat is okozó - pénzügyi gondokkal küszködik. A válság feloldására több szakmai szervezet javasolta egyes ellátások fizetőssé tételét, illetve a rendszer biztosítási alapúvá alakítását.
Brown felhozta a Munkáspártot
A következő brit kormányfő az iraki háborúról konkrétan nem ejtett szót, de megismételte azt a már ismert nézetét, hogy "háborúról és békéről" a jövőben a parlamentnek kell döntenie. Tony Blair jelenlegi kormányfő szerdán nyújtja be hivatalosan lemondását II. Erzsébet királynőnek, aki ugyanaznap kinevezi Brownt Nagy-Britannia új miniszterelnökévé. Blair - miután az iraki háborút kísérő, és egyéb belpolitikai botrányok miatt pártján belül is rendkívül népszerűtlenné vált - a Labour vezéri tisztségéről már a múlt hónapban leköszönt, útjára indítva az eredetileg hét hetesre tervezett utódválasztási kampányt.
Ez azonban alig néhány nap alatt befejeződött, ugyanis Brown annyi támogatót gyűjtött össze a Labour alsóházi frakciójában, hogy matematikailag lehetetlenné vált a pártszabályzatban előírt számú képviselői aláírás megszerzése az induláshoz bárki más számára. A vasárnap közölt legújabb közvélemény-kutatás szerint az immár Gordon Brown vezette Munkáspárt - nyolc hónap óta először - máris népszerűbb a konzervatív ellenzéknél.