A Fehér Ház már most felülvizsgálja az iraki amerikai stratégia eredményességét, jóval a tervezett szeptemberi időpont előtt - írja a The Guardian. George Bush amerikai elnök az év elején újabb 30 ezer amerikai katonát küldött Irakba, hogy az iraki lázadók elleni harcban átvegye a kezdeményezést és ezzel megmutassa a mind szkeptikusabb amerikai közvéleménynek: érdemes még Irakban maradniuk.
Saját pártjának képviselői azonban egyre hangosabban lázonganak, és azt mondják, a taktika nem működik. A Fehér Házat aggasztja a kongresszusi ülésszakra hétfőn visszatért republikánusok bizalomvesztése, és attól tartanak, hogy az elégedetlen republikánusok a demokratákkal együtt új menetrendet vagy más korlátozásokat kényszeríthetnek az iraki amerikai csapatokra.
"Amikor az ember elkezdi megszámolni az elvesztett szavazatainkat, és azokat a szavazatokat, amelyeket várhatóan elvesztünk a következő hetekben, nos, akkor a helyzet igencsak nyomasztó" - idézett a The New York Times egy fehér házi illetékest. A Fehér Ház ugyanakkor tagadta, hogy Bush elnök előrehozott csapatkivonást fontolgatna, bár a republikánus képviselőket mind inkább nyomasztja a közelgő 2008-as választás és az iraki háború népszerűtlensége, míg a távozó Bushnak ilyen gondjai nincsenek.
David Petraeus tábornok, az amerikai erők iraki parancsnoka figyelmeztetett, hogy az iraki lázadók elleni harc évtizedeket is igénybe vehet. A BBC-nek adott interjúban azt mondta, hogy az úgynevezett "nagy hullám" stratégia - a jelentős számú csapatnövelés - eredményes, de azt is megjegyezte: kemény harcok várhatók, mielőtt a helyzet könnyebb lenne.
Frederick Kagan akadémikus, az iraki csapatnövelési stratégia szellemi atyja, hétfőn tagadta, hogy kudarcba fulladt volna a lázadók elleni küzdelem. Szerinte a stratégia kezdetét június 15-étől lehet csak számítani, mert akkora érkezett meg minden katona a térségbe. Úgy vélte, még a szeptemberi felülvizsgálat is "ésszerűtlen", és a hadműveletek áprilisra tervezett befejezésének meghosszabbítását javasolta. A The Economist szerint az amerikai stratégia sikerességét a brit hadsereg is árgus szemekkel figyeli, mert a katonai vezetés nem bánná, ha mielőbb kivonhatnák - a mind nagyobb veszteségeket szenvedő - brit egységeket Irakból.