Moszkva hajthatatlan Koszovó ügyében

Oroszország támogatja Szerbia álláspontját Koszovó kérdésében - erről biztosította a Dragan Jocic szerb belügyminiszter vezette küldöttséget Borisz Grizlov, az orosz parlament alsóházának elnöke.

A Moszkvában hétfőn tartott megbeszélésen Grizlov kijelentette, hogy amíg az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244-es számú határozatát teljes egészében meg nem valósítják, Moszkva nem hajlandó egy olyan új határozat elfogadásáról beszélni, amelynek alapját Koszovó függetlensége képezi. Hozzátette: még mindig nem teljesítették azt az alapvető követelést, hogy meg kell teremteni a feltételeket a menekültek visszatéréséhez.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is megerősítette német kollégájának, Frank-Walter Steinmeiernek: Moszkva kitart amellett, hogy Belgrádnak és Pristinának folytatnia kell a tárgyalásokat a koszovói státuskérdésről mindaddig, amíg a mindkét félnek egyaránt megfelelő megoldást megtalálják. Az orosz külügyminisztérium hétfőn kiadott közleménye szerint Lavrov két napja beszélt telefonon Steinmeierrel a nyugati országok által beterjesztett újabb BT-határozattervezetről, s ennek kapcsán ismételte meg Moszkva ezen elvi álláspontját.

Eközben a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz centrista napilap hétfőn belgrádi keltezésű cikkében rámutatott, Szerbiának nincs világos elképzelése arról, hogy mit akar elérni Koszovó ügyében. Senki nem érti, hogy a hivatalos Belgrád által meghirdetett jelszavak - "több mint autonómia, kevesebb, mint függetlenség", "legszélesebb körű autonómia" - mit is takarnak valójában. Az átlagszerbek többsége azt mondja, hogy a dél-szerbiai tartományba vissza kell térniük a szerb hadseregnek és a rendőrségnek, ám egyikük sem kívánkozik ilyen alakulatba, hanem a Koszovóból elmenekült szerbek feladatává tenné ezt.

A napilap szerint a Koszovót illető szerb javaslatok és tervek érthetetlensége egyszerűen magyarázható. A szerb politikusok nem engedhetik meg maguknak, hogy nyíltan kijelentsék: a Koszovóról való lemondás - az ott élő szerbek és ortodox szentélyek védelmének nemzetközi garantálása mellett - nem hogy nem veszteség, hanem nyereség. Ugyanis ebben az esetben végre sokkal fontosabb dolgokkal foglalkozhatnának, és az ország gyorsan beléphetne az Európai Unióba.

Valószínűleg ezzel a zűrzavarral magyarázható az a botrányos helyzet is, hogy Szerbiának egy ilyen fontos pillanatban nincs nagykövete számos fontos fővárosban, köztük Moszkvában sem. Bár a nagykövetet Stanimir Vukicevic személyében már kijelölték Belgrádban, Boris Tadic szerb elnök nem hajlandó aláírni megbízólevelét, arra hivatkozva, hogy előbb meg kell alakítani az új kormányt. Emiatt már Belgrádban is sokan felteszik azt a kérdést, hogy hogyan lehet komolyan Oroszország segítségére számítani, ha már több mint fél éve nagykövet sincs Moszkvában, ami tiszteletlenség Oroszországgal és Vlagyimir Putyin elnökkel szemben.

"Ha mindehhez hozzávesszük a koszovói albánok hajthatatlanságát, Martti Ahtisaari nem annyira bírálatot, mint inkább emberi együttérzést érdemel" - írta a Nyezaviszimaja Gazeta.