Komoly nyomás nehezedik az Irakban és Afganisztánban harcoló amerikai katonákra, erre utal a Pentagon legújabb jelentése, amelyből kiderül, hogy az 1991-es Öböl-háború óta nem követtek el ennyi öngyilkosságot az amerikai katonák - írja a Guardian.
A jelentés szerint 2006-ban 99 katona vetett véget az életének, két haláleset körülményeit pedig még vizsgálják. 2005-ben ugyanez a szám 88 volt, 2004-ben 67, 2003-ban pedig 60. Az 1991-es Öböl-háború évében, amikor az Egyesült Államok 500 ezer katonát vezényeltek Kuvaitba és Szaúd-Arábiába, 102 katona a lett öngyilkos.
A Pentagont leginkább aggasztó adat, hogy a bevetés közben elkövetett öngyilkosságoknak a száma több mint 30 százalékkal nőtt. 2006-ban 28 katona iraki vagy afganisztáni szolgálat során lett öngyilkos. A jelentés szerint összefüggés van az öngyilkosságok és az egyre hosszabbá és gyakoribbá váló bevetések között. A bevetésre küldött nők öngyilkossági aránya például kétszerese azokénak, akik otthon szolgáltak
A lehetséges okok között a harci bevetés utáni megviselt állapot, az emberi kapcsolatok felbomlása és az anyagi nehézségek szerepelnek. A katonáknak nem könnyű a hazatérés utáni beilleszkedés sem. A nemzeti gárdistákat, akik csak részidős katonák, különösen megviseli a hosszú bevetés, mert bár törvény garantálja, hogy nem rúghatják ki őket az otthoni állásukból, sokszor mégis arra térnek haza, hogy már kitúrták őket a munkahelyükről.
A hadseregben általában növekedett a mentális betegségek aránya is: a Pentagon havonta 20-40 katonát von ki Irakból pszichés problémáik miatt. A hadsereg az utóbbi időben további pszichiátereket alkalmazott és a hazatérő katonáknak több lehetőséget biztosít konzultációkra.