Patkányok számolnák fel az afrikai aknamezőket

Idomított gambiai óriáspatkányokat használnának az afrikai aknamezők felszámolására belga kutatók. Az afrikában őshonos állatok képesek kiszagolni a TNT-t, és alig egy év kiképzés után már 100 százalékos hatékonysággal fedezik fel a taposóaknákat.

Taposóakna keresésre idomít be 300 nagy erszényespatkányt, más néven gambiai óriáspatkányt Bart Weetjens belga kutató, hogy ezzel tisztítsa meg az afrikai országokat a különböző helyi háborúkban lerakott több millió aknától. Mozambik határában 18 erszényespatkány már túl is esett a tűzkeresztségen, és egyetlen elrejtett aknát sem hibázott el.

A kísérletek bebizonyították, hogy a másfél kilogramm súlyú, 80 centiméter hosszú állatok szimata kiváló, és felismerik a föld alá rejtett robbanószert. Tíz hónapi kiképzés és hat hét gyakorlat után megkezdhetik a munkát az aknamezőkön TNT után szaglászva. Ilyenkor az erszényespatkányt egy kis hámba bújtatják és hosszú, rugós zsinórra csatolják: ha az állat TNT-szagot érez, jelez, majd kaparni kezdi a földet, amely a gyilkos eszközt rejti.

Az aknakereső patkányok ötletét a bombakereső kutyák adták, Bart Weetjens az ő mintájukra kezdett kísérletezni az Afrikában őshonos óriásrágcsálóval, amely elviseli a helyi klímát, és hosszú életű. Nem mellékes, hogy a patkányok olcsók, könnyen taníthatóak és szállíthatóak is.

Az APOPO belga kutatási szervezet munkatársa a Die Welt című német lapnak elmondta, hogy a helyi emberek kezdetben őrültnek tartották, mert ezek a rágcsálók eddig csak a termést pusztították. Mára azonban változik a megítélésük, mert az ember szolgálatába állnak.

A belga kutatási szervezet tavaly új technológiát is kipróbált az aknamentesítésre Mozambikban: egy útról 100 méterenként vettek földmintákat, ezt a laboratóriumban az APOPO patkányaival végigszagoltatták. Ha az állatok a mintában nem jeleztek TNT-t, az utat megnyitották a lakosság előtt. Ezzel a módszerrel naponta 38 kilométer utat aknamentesítettek Mozambikban.