"Választhat hamburgert vagy hot dogot, van még főtt bab és sült kukorica, saláta és áfonyatorta" - foglalta össze a menüt George Bush amerikai elnök és felesége Laura, amint a késve érkező Nicolas Sarkozy francia elnökre vártak családi nyaralójukban, Kennebunkportban.
A két elnök igyekezett informális keretek között megismerni egymást és feloldani az iraki háború miatt hűvössé vált viszonyt. "Egy családban is veszekednek, de ettől még család maradunk" - fogalmazott Sarkozy.
Torokgyulladás a szabadság földjén
Családiasnak mindenképpen nevezhető a találkozó, Bush ugyanis lányaival, szüleivel és testvéreivel együtt várta Sarkozyt. A francia elnököt azonban felesége, Cécilia nem kísérte el, mert állítólag torokgyulladása volt.
"A találkozó elsősorban társadalmi és pszichológia, mintsem stratégiai értelemben volt fontos" - mondta Ivo Daalder, a Brookings Institution amerikai-európai kapcsolatok szakértője a The New York Timesnak.
Pszichológiai értelemben pedig úgy tűnik, jót tett a két félnek a terápia. "Sarkozy gyorsan átvette Bush nyelvezetét és Amerikáról mint a szabadság földjéről beszélt" - írja a Le Figaro. "Franciaország a demokráciák és nem a diktatúrák barátja" - mondta a francia államfő.
Sarkozy és La Fayette
Mindez jelentős elmozdulás Bush és Jacques Chirac volt francia elnök hűvös viszonyához képest. Az iraki válság miatt az Egyesült Államok és Franciaország kapcsolata mélypontra süllyedt, Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter még Párizs megbüntetéséről is beszélt.
Sarkozy azonban őszintén kedveli az Egyesült Államokat, és családi nyaralását is a közeli New Hampshire-ben töltötte a francia Riviéra helyett. "Ő az első francia elnök La Fayette óta, aki szereti Amerikát" - viccelődött John McCain republikánus szenátor utalva a 18. századi francia márkira, aki a francia forradalom mellett az amerikai függetlenségi háborúban is részt vett.
A nagy barátkozásra azonban semelyik elnöknek sincs túl nagy szüksége politikai értelemben, vélik amerikai megfigyelők. "Sarkozyt Franciaországban többször is bírálták túlzott Amerika-barátsága miatt, míg az amerikaiakat nem igazán érdekli, hogy az elnökük jóban van-e a franciákkal" - vélte Daalder.
Az elemző úgy véli, hogy Bush nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy megválogassa barátait. "Nincsen nagy választék belőlük" - mondta Daalder. Bush azonban igyekezett nem eltúlozni újdonsült lelkesedését a franciák iránt. Amikor megkérdezték, hogy tudna-e pár szót mondani franciául, franciául ezt válaszolta: "nem, angolul is alig tudok".