A 460 tagú alsóházban (szejm) 377 képviselő támogatta az önfeloszlatásról szóló indítványt és 54-en szavaztak ellene(az indítvány elfogadásához az alsóház tagjainak kétharmados támogatása szükséges).
Lech Kaczynski lengyel államfőnek ki kell írnia a választás időpontját: az alkotmány szerint 45 napon belül kell megtartani a szavazást. Kaczynski korábban úgy nyilatkozott, hogy október 21-ét tartaná megfelelő időpontnak az előre hozott választásra, amelyre így két évvel a parlamenti ciklus lejárta előtt kerülne sor.
A kormány és az ellenzék egyaránt a belpolitikai válság megoldódását várja az előre hozott választásoktól.
A parlamenti döntés előzménye az volt, hogy Lech Kaczynski államfő - fivére, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök javaslatára - augusztus közepén felmentette a baloldali populista Önvédelem (Samoobrona) és a jobboldali populista, nemzeti katolikus Lengyel Családok Ligája minisztereit, formálisan véget vetve a kezdettől fogva ingatag hárompárti kormánykoalíciónak.
A válság folytatásaként augusztus végén őrizetbe vették Janusz Kaczmarek volt belügyminisztert, aki azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy lehallgattatta saját minisztereit. Egyidejűleg ugyancsak letartóztatták Konrad Kornatowski volt rendőrfőnököt, valamint a legnagyobb lengyel biztosítótársaság elnökét, Jaromir Netzelt is. A lengyel főügyészég elfogatóparancsot adott ki a külföldön tartózkodó Ryszard Krauze ellen is, akit az ország 5. leggazdagabb emberének tartanak. Mind a négyüket azzal vádolják, hogy információkat hoztak nyilvánosságra a korrupció elleni harcot irányító hivatal titkos akciójáról.
Az őrizetbe vételek nagy felzúdulást okoztak lengyel ellenzéki körökben. Lech Walesa volt lengyel államfő azzal vádolta a Kaczynski-fivéreket, hogy sztálinista módszereket alkalmaznak. Adam Michnik, a Gazeta Wyborcza című napilap főszerkesztője, aki 1968-tól a rendszerváltásig a lengyel demokratikus ellenzék egyik vezéralakja volt, úgy vélekedett: a Kaczynski-fivérek "átlépték a demokratikus jogállam és a lopakodó államcsíny közötti Rubicont."