Az arab ország lakosságának 47 százaléka a szövetséges haderő azonnali távozását látná szívesen, ez a mutató 12 százalékkal magasabb annál, mint amekkora márciusban, az amerikai csapaterősítési művelet elején volt. A Washingtonban ismertetett felmérés szerint az irakiak többsége úgy véli, az amerikai katonai jelenlét csak rontott országuk biztonsági helyzetén, valamint a politikai és gazdasági kibontakozás lehetőségén.
Az amerikai ABC, a brit BBC és a japán NHK televíziók által közösen végzett közvélemény-kutatás eredménye szerint a népesség 57 százaléka - a megkérdezett szunniták közül szinte mindenki, a síitáknak nagyjából a fele - elfogadhatónak tartja a koalíciós erők elleni támadásokat. Az utóbbi fél évben ez az adat is emelkedett némileg.
Az irakiak 47 százaléka úgy látja, hogy a biztonsági helyzet romlott azokban a térségekben, ahová több amerikai katonát küldtek, 11 százalék szerint a csapaterősítés hatástalan volt. A fővárosban, Bagdadban és az attól nyugatra elterülő al-Anbár tartományban, amely korábban a szunnita felkelés központja volt, minden válaszadó azt mondta, hogy az amerikai erők létszámnövelése rontott a biztonságon. Csak a népesség egynegyede véli úgy, hogy a térség, ahol lakik, biztonságosabbá vált.
Minden negyedik iraki látott autós pokolgépes robbantást vagy öngyilkos merényletet az elmúlt fél évben. Majdnem ugyanennyien láttak orvlövészeket, felekezetközi öldöklést, emberrablást vagy tapasztalták azt, hogy a koalíciós erők feleslegesen alkalmaztak erőszakot a civil lakosság ellen.
Az iraki lakosság 39 százaléka nyilatkozik úgy, hogy jó az élete, és csak 5 százalék hiszi, hogy az országban jó irányban haladnak a dolgok. A borúlátó vélemények ellenére szinte minden megkérdezett úgy látja, nem tenne jót az országnak, ha a felekezetek mentén szétválasztanák az iraki népet. Tízből hatan egy bagdadi központi kormány által irányított egységesített országot tartanak működőképesnek.