Vasárnap Pekingben és kedden Sanghajban indította útjára Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök a magyar évadot Kínában. A "Szabadság, szerelem" címmel futó rendezvénysorozat keretében 2008 áprilisáig kilenc kínai városban - ahol eddig még nem volt érdemi magyar üzleti-kulturális jelenlét - tartanak különböző magyar vonatkozású rendezvényeket, kiállításokat, közös koncerteket, fellépéseket. Huszty András, a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott szerint Magyarország korábban soha ilyen komplex eseményt nem rendezett még sehol a világban.
Szükség is van rá. Az [origo] az iwiwen keresztül keresett meg Kínában élő magyarokat, nekik vegyes tapasztalatuk van arról, mit tudnak a kínaiak Magyarországról. Egyesek szerint az átlagemberek (főleg a fiatalok) semmit nem tudnak, legfeljebb hallottak az országról és el tudják helyezni Európa térképén. A legrosszabb tapasztalatok pedig olyan kínaiakkal (néha akadémikusokkal) estek meg, akik azt sem tudják, melyik földrészen fekszik Magyarország, de nem vallják be. "Sokan nem emlékeznek semmi többre, csak valahol már olvastak rólunk" - írta Bakó Richárd, aki céget vezet Kínában.
Angol anyanyelv, koreai kapcsolat
Előfordulnak téveszmék, például többen hiszik azt, hogy angol a magyarok anyanyelve, vagy hogy tudnak oroszul. Ez annak is lehet az oka, hogy a külföldiekről legelőször azt gondolják, amerikaiak vagy angolok. Mások úgy vélik, hogy van kapcsolat a magyarok és koreaiak között, mert kínai nyelven a két elnevezés hasonlóan hangzik.
A kínai iskolákban főleg a kínai földrajzot és történelmet tanítják, több általunk megkérdezett Kínában élő magyar szerint erre vezethető vissza, hogy kevesen ismerik Magyarországot. Néhányan akkor is mondják, hogy "ó, az egy szép ország" - ha nem is ismerik, de sokan érdeklődnek közülük - írták többen. Igaz, az érdeklődés inkább az idegen országnak, mint konkrétan Magyarországnak szól.
A taxiban a foci is szóba kerül
Vannak viszont pozitív élmények is. "Ismerik Budapest és a Duna nevét... Ismerik Petőfi verseit" - írta az [origo]-nak Gömbös Lóránd üzletember. Akadnak kínaiak, akik Budapest adottságaival is tisztában vannak, tudják, hogy folyó választja ketté, bár a nevét már nem vágják. Többen még történelmi ismereteket is fel tudnak mutatni, tudják például, hogy 100 éve még egyek voltunk Ausztriával, vagy hogy a magyarok Ázsiából származnak.
Másoknak viszont csak az jut eszébe, hogy egykor szocialista ország voltunk, Magyarország kelet-európai és az EU tagja. Gyakran a foci is szóba kerül, előfordult, hogy egy angolul sem beszélő fiatal taxisofőr jött elő a régi magyar focival.
A magyar cégekkel, vagy a kint dolgozó magyarokkal kapcsolatban álló üzletemberek, munkatársak persze még ennél is többet is tudnak - a magyar zenéről, gasztronómiáról, sportról lehet velük csevegni -, de ritka az olyan kínai, akiről egy európai bank Hongkongban élő magyar alkalmazottja mesélt: az illető soha nem járt Magyarországon, de több könyvet olvasott a történelméről, és "kivételesen jó fogalma volt az 1950 utáni eseményekről" - írta Kacsándi Eszter, aki szerint kollégája "teljesen különleges eset".
"Század- vagy ezredrangú esemény"
A Magyar Évadról az [origo]-nak válaszoló kínai magyarok többsége hallott, de akadt olyan is, aki nem tudott róla semmit. Sokan a helyi konzulátus körleveléből vagy csak véletlenül értesültek róla. A helyi médiában, tévében nem esett szó az évadról, "semmi reklám, semmi óriásplakát, vagy ilyesmi" - írta a Pekingben tanuló Csányi Zoltán és olyan kínai ismerősökről sem tudtak beszámolni, aki hallott volna az évadról.
Gyurcsány-beszédet hallgatnak
Ezért többen igyekeznek felvilágosítani kínai ismerőseiket. Mondogatják nekik, hogy lesz a Magyar Évad "úgyhogy csak idő kérdése", hogy tudjanak róla. A pesszimistábbak szerint a "kínaiak számára ez század vagy ezredrangú esemény", el vannak foglalva ősz-közepi fesztiváljukkal, és "talán majd év vége felé eljut ez is a tudatukig".
Teltház
Attól azonban nem kell tartaniuk a szervezőknek, hogy a koncertek, vagy más előadások, kiállítások senkit nem érdekelnek. A kint élő magyarok többsége szerint eleve érdeklődők a kínaiak. Kis László üzletember pedig arról írt, hogy hamar elfogytak a jegyek a keddi sanghaji koncertre. Az MTI szerint is telt ház előtt játszott Liszt-műveket és Debussy-átiratokat a sanghaji operaház Kocsis Zoltán vezényelte szimfonikus zenekara.
Nem feltétlenül kell azonban kimozdulniuk a szobájukból a tévé elől azoknak a kínaiaknak, akik szeretnének valamit megtudni Magyarországról. A Suhzouban élő Schneider Attila egy kínai kollégája szerint vasárnap esténként egy órás műsor volt a kínai állami televízióban Magyarországról.