A dalai láma miatt nem tárgyalnak a kínaiak

George Bush amerikai elnök és a dalai láma találkozója miatti tiltakozásul Kína lemondott egy Berlinbe szerdára tervezett, hatoldalú nemzetközi tanácskozást Iránról. Kína technikai okokra hárítja távolmaradását.

A szerdai tanácskozáson az ENSZ BT állandó tagállamai: az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, továbbá Franciaország, Nagy-Britannia és Németország diplomatái az Irán elleni szankciók esetleges szigorításáról tárgyaltak volna, amit az elmúlt hetekben elsősorban Washington és Párizs szorgalmazott, Moszkva és Peking viszont határozottan ellenzett.

Az ezzel kapcsolatos orosz álláspontot egyértelműen megerősítette hétfőn a németországi Wiesbadenben Vlagyimir Putyin elnök is, hangoztatva, hogy az atomválság megoldása érdekében "türelmes tárgyalásokra", nem pedig a szankciók szigorítására van szükség.

Berlini külügyi források szerint a pekingi külügyminisztérium technikai okokkal indokolta a döntést, de a lépés mögött valójában a tibeti vallási vezető és az amerikai elnök találkozója miatti tiltakozás áll.

A találkozó lemondása Berlinben nem okozott különösebb meglepetést. Az idézett források ugyanis emlékeztettek arra, hogy hasonlóan erőteljesen tiltakozott Kína a dalai láma előző hónapi németországi látogatása, illetve a tibeti vallási vezető és Angela Merkel kancellár találkozója miatt. A tiltakozás mellett Peking lemondott egy arra a napra előirányzott, német-kínai kormányközi tanácskozást is, amelyet korábban, immár hagyományosan minden évben megrendeztek.

Bush a Fehér Házban fogadta a dalai lámát

Az amerikai elnök, feltehetően azért, hogy ne ingerelje még jobban a pekingi vezetést, az esemény magánjellegét hangsúlyozva nem a hivatalos találkozók helyszínén, az Ovális irodában fogadta a száműzetésben élő tibeti vallási és politikai vezetőt, hanem az elnöki rezidencián.

Bush immár harmadik alkalommal fogadta a dalai lámát a Fehér Házban; legutóbb 2005 novemberében találkozott vele.

A vendégnek szerdán a washingtoni kongresszusban átadják a Kongresszusi Aranyérmet, vagyis a legmagasabb kitüntetést, amelyet az amerikai törvényhozás civileknek adományozhat. Pekingben egy külügyi szóvivő kijelentette: a kongresszusi kitüntetés "súlyos" kárt fog okozni a két ország kapcsolataiban.

A kínai álláspont szerint Washington azzal, hogy fogadja a dalai lámát, támogatást nyújt a tibeti vallási vezetőnek "Kína megosztására törő szakadár tevékenységéhez".

Kínai csapatok 1951-ben foglalták el a buddhista Tibetet. A dalai láma egy levert népfelkelés után 1959-ben Indiába menekült.