A Nobel-díjas James Watson meglepő kijelentést tett egy újságnak adott interjúban. Eszerint az afrikai országokkal kapcsolatos politika azon, a szerinte hibás elméleten alapul, miszerint a fekete bőrű emberek ugyanolyan intelligensek, mint fehér bőrű társaik. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kutatások ennek ellenkezőjét bizonyítják.
"Szociális politikánk azon a tényen alapszik, hogy az ő intelligenciájuk azonos a miénkkel. Azonban a tesztek mást mutatnak" - idézte az Independent a tudóst. "Volt egy természetes vágy, hogy mindenki egyenlő, de azok, akik feketéket alkalmaznak, tudják, hogy ez nem igaz" - fogalmazott.
A 79 éves Watson elismert DNS-kutató, egy vezető amerikai kutatócégnél dolgozik. Szerinte egy évtizeden belül megtalálják azt a gént, amelyik az emberi intelligenciák közötti különbségért felelős. Jelenleg Londonban tartózkodik egy előadókörúton. Nézeteit könyvben is publikálta, ami a múlt héten jelent meg.
Watsonhoz hasonló nézeteket vallott Charles Murray amerikai tudós is, aki a 90-es években megjelent könyvében szintén arról írt, hogy az IQ-beli különbségek genetikailag megmagyarázhatóak és hogy a faji és az intelligenciabeli különbségek együtt kimutathatók a feketék kárára. Vezető tudósok "tudományos rasszizmusnak" minősítették a könyvet.
Hasonló felháborodást váltott ki Watson elmélete is. "Szomorú, ha tudós ilyen megalapozatlan, tudománytalan és támadó kijelentéseket tesz" - nyilatkozta Keith Vaz, a brit Belügyi Választási Bizottság munkáspárti elnöke.
Nem ez Watson első olyan elmélete, ami vihart kavart. 1997-ben például egy brit napilapban arról írt, hogy a nők kérhessenek abortuszt, ha a magzat tesztekkel igazolhatóan homoszexuális lesz. Később közölte, hogy "hipotetikus választási jogról" beszélt. Máskor pedig úgy vélte, hogy a bőrszín és a szexuális energia összefügg, így a feketéknek nagyobb a libidójuk. Nézetei között szerepelt az is, hogy a jövőben szerinte az "ostobaság" gyógyítható lesz, a szépség pedig genetikailag előállítható.