Ugyanakkor egyértelművé vált, hogy a "narancsszínű forradalom" utódpártjai, azaz Julija Timosenko Tömbje (BJuT) és az elnököt támogató Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem (NU-NSZ) tömörülés jelentős törvényhozási többségre tehet szert Volodimir Litvin egykori parlamenti elnök blokkjával (BL) szövetkezve. Így végképp eldőlni látszik a kérdés, hogy kinek van reális esélye a következő ukrán kormány megalakítására.
Bár ukrán politológusok szerint a BL-t eredetileg a "régiósok" hozták létre a szocialisták szavazóinak részleges "elszívására", ebben a helyzetben már a Viktor Janukovics vezette Régiók Pártja hiába ígérne bármit is Litvin Blokkjának, együtt sem lenne elegendő mandátumuk a törvényhozási többség megszerzéséhez.
Ha viszont az ellenkező oldalhoz, a "narancsszínű forradalom" utódpártjaihoz csatlakozik a volt házelnök blokkja, egyértelmű, akár 12 százaléknyi, azaz 54 mandátumos különbség is lehet a két szembenálló tömb törvényhozási ereje között a 450 tagú legfelsőbb tanácsban.
Az országos választási bizottságnál éjjel 11 óra (közép-európai idő szerint 10 óra) után elérhető adatsor szerint a szavazatok 92,27 százalékos összeszámláltsága mellett jelenleg 33,76 százaléka van a PR-nek; 31,09 a BJuT-nak; 14,42 az NU-NSZ-nek; 5,33 a kommunistáknak; 3,99 az LB-nek, s a szocialisták szavazataránya már csak 2,98 százalék, ami nem elegendő a parlamentbe jutáshoz.