Esőerdő-pusztítást támogat Kongóban a Világbank

Pusztító fakitermelésre ösztönzi a Világbank a külföldi vállalatokat a kongói esőerdőben - állítja a bank belső vizsgálatából és független szakértők véleményéből összeállított jelentés. A dokumentum - amely a The Guardian birtokába került - azt állítja, hogy a Világbank veszélyezteti az ott élő több ezer kongói pigmeus életét, és félrevezette a kongói kormányt a világ második legnagyobb esőerdőjének valós értékével kapcsolatban.

Pusztító fakitermelésre ösztönzi évek óta a Világbank a külföldi vállalatokat a kongói esőerdőben - állítja egy olyan tanulmányra hivatkozva a The Guardian, amelyet a bank magas rangú munkatársai és független szakértők írtak. A dokumentum szerint félrevezették a kongói kormányt az erdő valós értékével kapcsolatban, és a fakitermeléssel több ezer pigmeus életét is veszélyeztetik. A kongói esőerdő a világon a második legnagyobb az Amazonas esőerdői után. Közel 40 millióan függnek az erdőből nyert gyógyszerektől, élelemtől, fától és otthontól.

A jelentés a Világbank kongói tevékenységét vizsgálta 2002-től kezdődően, miután 12 pigmeuscsoport panaszt emelt két évvel ezelőtt. Azt kifogásolták, hogy a Világbank által működtetett rendszer, amely hatalmas fakitermelő cégnek juttatott koncessziókat, visszafordíthatatlan pusztítást okoz az erdőben. A Világbank igazgatótanácsa heteken belül vitatja meg a jelentést, amely a kongói erdőgazdálkodás teljes felülvizsgálatához vezethet - írja a The Guardian.

Az eset a nemzetközi fejlesztést propagáló brit kormány számára is különösen kínos, mert a Világbank fejlesztési programjának egyik fő partnere és harmadik legnagyobb pénzügyi támogatója. London arra bátorította a Világbankot, hogy vegyen részt a kongói, export alapú fakitermelésben, és 50 millió fontot (18,2 milliárd forint) különített el ennek támogatására.

Amikor a nemzetközi pénzintézet 2002-ben visszatért Kongóba az évekig tartó, közel 4 millió életet követelő háborút követően, a Világbank azt mondta, hogy az ipari fakitermelés segítheti legjobban az ország talpra állását. A gazdasági reform részeként új erdészeti törvényt fogadtak el, amely zónákra osztotta az ország területét fakitermelési szempontból. Jóllehet a bank jogilag kötelezett a környezetvédelemre és a szegénység felszámolására, a jelentés szerint kongói tevékenysége éppen az ellenkező hatást érte el - írta a The Guardian.