Komolyan megtépázhatja Nicolas Sarkozy francia elnök tekintélyét a kedden kezdődő nyolc napos - a vasúti dolgozók esetében pedig határozatlan idejű - sztrájk. A munkabeszüntetések középpontjában a nyugdíjelőjogok megnyirbálása áll.
A francia közalkalmazottak egyes csoportjai - szakmától függően - ugyanis 55 éves korban nyugdíjba mehetnek, szemben az általános előírással, amely 40 munkában eltöltött évhez köti a teljes nyugdíj kifizetését.
A nyugdíjkorhatár és a privilégiumok eltörlése miatti sztrájkok már 1995-ben is komoly konfliktust okoztak, akkor három hétre bénult meg Franciaország. Az októberben tartott egynapos sztrájk sikerén felbuzdulva a nyolc vasúti szakszervezetből hét határozatlan idejű munkabeszüntetésre szólított fel kedden 20 órától.
A párizsi metró alkalmazottai, és az energiaipari dolgozók szerdán csatlakoznak a sztrájkhoz. A vasúti sztrájk miatt várhatóan az országos, és a helyi vonatközlekedés is megbénulhat ezen a héten, és lehet, hogy még a jövő héten is - írja a The Independent.
A jövő keddre hirdetett közalkalmazotti, postai, és tanársztrájk csak tetézni fogja a káoszt. Ők fizetésemelésért, és a tervezett elbocsátások ellen tiltakoznak. A jövő hét második felében a bírók is sztrájkolni fognak egyes helyi bíróságok bezárása elleni tiltakozásul.
Felbátorodtak az októberi sztrájk után
A mérsékeltebb szakszervezeti vezetők szerint Sarkozy szándékosan kereste a konfrontációt, hogy megnyugtassa türelmetlen jobbközép híveit. Ugyanakkor a francia elnök igyekezett elkerülni, hogy a vita elégedetlenségi hullámmá váljon.
Sarkozy és Francois Fillion kormányfő afféle rossz zsaru-jó zsaru szerepet játszottak: míg Fillon hangoztatta, hogy nincs visszafordulás a nyugdíjprivilégiumok eltörlésében, addig Sarkozy igyekezett a megértő elnök szerepében tetszelegni.
Az októberi sztrájk alatt Párizs biciklire szállt
A The Independent párizsi tudósítója szerint a tiltakozók ugyan sokféle okból sztrájkolnak, de világosan látszik, hogy a munkabeszüntetés valójában két Franciaország harca: az egyik oldalon a konzervatív baloldal által jellemzett "vén-Franciaország", míg velük szemben Sarkozy, és az általa a tavaszi elnökválasztáson ígért energikus, "új-Franciaország" áll.