A NATO-országok külügyminiszterei Brüsszelben úgy döntöttek, hogy továbbra is fenntartják a jelenleg mintegy 17 ezer fős KFOR nemzetközi kontingens koszovói jelenlétét. Közben a ma még elvben Szerbiához tartozó, 90 százalékban albánok lakta tartomány a függetlenség kinyilvánítására készül.
"Mindenkivel szemben határozottan fellépünk, aki fegyverhez próbál nyúlni" - mondta a külügyminiszteri értekezletet megnyitó beszédében Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár. Leszögezte, hogy az észak-atlanti szövetség továbbra is elkötelezett a térség biztonsága és stabilitása mellett.
Tekintet nélkül arra, hogy mi lesz a kimenetele a Koszovó jogállásával kapcsolatos folyamatnak, "Koszovónak olyan helynek kell maradnia, ahol a koszovói albánok, szerbek és mások békében, félelem és megfélemlítettség nélkül élnek egymással" - hangsúlyozta a főtitkár. A szövetség készen áll arra is, hogy amint szükségét látja, megerősítse jelenlétét a tartományban.
A tartomány jövőjéről az amerikai-EU-orosz hármas közvetítésével folyt tárgyalások eredménytelenül zárultak a függetlenséghez ragaszkodó koszovói albánok és a pusztán autonómiát kínáló Szerbia között. Frank Wisner amerikai diplomata közlése szerint a három fél már ezen a napon, tehát három nappal a kitűzött december 10-i határidő előtt leteszi az ENSZ-főtitkár asztalára az erről szóló jelentést.
Miután diplomáciai megállapodás nem született, lényegében biztosra vehető, hogy Koszovó majd kinyilvánítja függetlenségét. Az elvben ma még Szerbiához tartozó tartomány nemzetközi (ENSZ- és NATO-) ellenőrzés alatt áll azóta, hogy az észak-atlanti szövetség légicsapásai 1999-ben szétzúzták a szakadár koszovói albánok ellen indított, etnikai "tisztogatással" szennyezett szerb hadjáratot.