"Terjengő kén-dioxid, szén-monoxid és az állandó szmogtól beszürkült ruhadarabok" - így jellemezte a világ két legnagyobb acéltermelő vidékét a The New York Times. A németországi Ruhr-vidék és a kínai Hebei tartomány sokban hasonlít egymásra, ám időben egy évtized választja el őket egymástól - írta az amerikai lap.
Ugyanazok a hibák
"Úgy tűnik, a kínaiak ugyanazokat a hibákat követik el, mint mi a 20. század elején" - mondta Wilhelm Grote dortmundi természetvédő. A férfi szerint a kínai gazdaság jóvátehetetlen károkat okoz a környezetnek.
"Azt azonban elfelejtik a nyugati országok, hogy pont ők voltak azok, amelyek az 1990-es évek első felében a teljes acélipart áttelepítették Kínába" - emlékeztet a The New York Times. Németország, amely jelenleg élen jár a globális felmelegedés elleni küzdelemben, például az összes acélkohóját leépítette, és legnagyobb acélipari konszernjei a Ruhr-vidék helyett ma a távol-keleti országban működnek.
A kínai ipar állítja elő jelenleg a világon a legtöbb acélt, kokszot, alumíniumot, cementet, vegyianyagot, bőrt, papírt és más magas költséggel járó ipari nyersanyagot. A fejlesztések azonban mérhetetlen szennyezéssel járnak, és hiába duplázzák meg a termelést, sok terület végleg lakatlanná válhat - figyelmeztet a The New York Times. Egyes kínai vezetők tiltakozása ellenére a kormány újabb és újabb gazdasági megállapodásokat köt mind az Európai Unióval, mind az Egyesült Államokkal.
Gyerekcipő
"Éjjel-nappal dolgoznak, és akkor sem tennék ezt hatékonyabban, ha a német munkaügyi szabályzatok lennének érvényben" - jellemezte a kínai acélmunkásokat Erwin Schneider a Thyssen-Krupp konszern szóvivője. A férfi szerint a kínai munkaerő lényegesen olcsóbb, mint a német. A cég épp ezért döntött úgy, a teljes termelést Kínába helyezi át.
"A gazdaság védelme nálunk még gyerekcipőben jár" - mondta Chen Kexin, a kínai kereskedelmi minisztérium egyik munkatársa, aki szerint ezért olyan olcsó mind a termelés, mind a munkaerő. A kínai kormány egyáltalán nem foglalkozik a munkások személyi biztonságával, miközben a gyárak környékén lakók súlyos légúti- és egyéb megbetegedésekben szenvednek. A szennyezés következtében bizonyos mérgek csak a következő generációt sújtják majd - írta az amerikai lap.
Az elmúlt három évben csak az alumínium előállítására felhasznált energiamennyiség meghaladta Kínában egész Nagy-Britannia teljes áramfelhasználását. A felhasznált energia 85 százalékát azonban szénnel fűtött hőerőművekben állítják elő - közölte a kínai Vas- és Acélszövetség.
14 évvel megelőzték magukat
A Nemzetközi Energiaügyi Bizottság (IEA) néhány éve még úgy gondolta, a kínai szénerőművek szennyezőanyag-kibocsátása 2020-ra éri el az amerikai szintet. Egy idei felmérésük szerint azonban az új, elsősorban német befektetések miatt a kommunista ország már 2006-ban hozta ezt a számot.
A Ruhr-vidék korábbi ipartelepei ezzel szemben óriási uniós támogatásban részesültek. Az EU 22 milliárd eurós (5720 milliárd forint) befektetésével egy új oktatási, technológiai és turisztikai központot szeretne kialakítani a térségből. Ennek keretében a Thyssen-Krupp régi kohói helyett parkosított lakóövezetek, bevásárlóközpontok, éttermek és mesterséges tavak épülnek.