A reményt félti a tudománytól a pápa

A pápa szerint hiába a tudományos haladás, az embereknek szüksége van Istenre, különben remény nélkül maradnak. XVI. Benedek vasárnap beszélt arról, hogy a tudomány, illetve az ész és a szabadság nem képes megváltani az embereket.

A pápa szerint egyre inkább magánüggyé teszi a modern tudomány a hitet és a reményt. A tudomány fejlődése dacára drámai módon beigazolódik, hogy "a világnak és az embereknek szükségük van az igaz Istenre, máskülönben remény nélkül maradnak" - mondta vasárnapi, szokásos Úrangyala imája előtt, a római Szent Péter téren egybegyűlt híveknek XVI. Benedek. A pápa elismerte, hogy a tudomány nagyban hozzájárul az emberiség jólétéhez, ám szerinte nincs abban a helyzetben, hogy megváltsa az embereket. Az egyházfő ezzel a pénteken közreadott új enciklikájához kapcsolódott, amelynek témája a keresztény reménység.

A pápa sorrendben második enciklikája szerint a remény jelenti a kiutat a jelenkor hitbeli válságából, amely a keresztény remény válsága. A pápa úgy véli, az elveszett paradicsom helyreállítását ma már nem a hittől, hanem a műszaki-tudományos haladástól várják az emberek. A remény így a haladásba vetett hitté válik, amelynek két alappillére az ész és a szabadság. Ezek önmagukban képesek biztosítani a tökéletes emberi közösség megvalósulását, de ez csak a látszat. "Mindannyian tanúi voltunk, hogy a haladás rossz kezekbe kerülve, a Gonosz embertelen térhódításához vezetett" - írta. Az, hogy az emberek az ész birodalmának eljövetelét várják, a francia forradalom és a marxizmus eredménye. A pápa keményen bírálta az utóbbit, mivel az lesújtó pusztítást hagyott maga után.

Szerinte az Isten mindenekelőtt azzal kínálja fel a megváltást, hogy megbízható reménnyel ajándékozza meg az embereket. "Akinek van miben reménykednie, az másképpen él" - írta XVI. Benedek. A pápa szerint az ember valódi, minden csalódásnak ellenálló reménysége csak Isten lehet.