Az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői csütörtökön Lisszabonban aláírták az EU reformszerződését. A Lisszaboni Szerződés a korábban elbukott európai alkotmányszerződés-tervezet felvizezett változata és azután lép életbe, hogy valamennyi tagállam ratifikálja. Népszavazást várhatóan csak egy államban tartanak róla. Az európai alkotmány annak idején azért bukott meg, mert több ország - például Franciaország és Hollandia) polgárai népszavazáson utasították el.
A 250 oldalas dokumentum célja, hogy egyszerűsítse és hatékonyabbá tegye az EU döntéshozatalát. "A Lisszaboni Szerződés megerősíti az Európai Unió cselekvőképességét és céljainak hatékony teljesítését, ezáltal az unió jobb eredményeket hozhat az európai polgároknak" - közölte José Manuel Barroso, az Európa Bizottság elnöke az aláírási ceremónián.
Megszüntetik a hat hónapos rotálódó elnökség, ezután az uniónak több évre választott, állandó elnöke lesz. Az uniós külpolitika egységesítését a külpolitikai vezetői poszt létrehozásától remélik, és része a dokumentumnak az európai polgárok alapvető jogait tartalmazó charta is - amelyet szerdán írtak alá az uniós vezetők.
A reformszerződés egyrészt szűkíti a nemzeti szuverenitást: 50 területen szűnik meg a tagállamok vétójoga, és közös, kötelező érvényű bel- és igazságügy-politikát vezetnek be. Megerősítik az Európai Parlament hatáskörét, de a nemzeti parlamentek nagyobb beleszólást kapnak az EU döntéseibe.