Merénylet áldozata lett Benazir Bhutto

Merénylet végzett Benazir Bhutto pakisztáni ellenzéki vezetővel csütörtökön, miközben egy választási gyűlésen beszédet mondott. A BBC azt írja, hogy Bhuttót a támadó nyakon lőtte, majd felrobbantotta magát. A rendőrség szerint legkevesebb húszan haltak meg a robbantásban. Mussaraf nyugalomra intette a lakosságot, de Bhutto halálhírére máris voltak erőszakos akciók több városban.

Alig két héttel a választások előtt meghalt Benazir Bhutto pakisztáni ellenzéki vezető. A BBC egy minisztériumi szóvivőre hivatkozva azt írja, hogy Bhuttóra rálőttek, és a nyakát találták el. Közvetlenül ezután a merénylő felrobbantotta magát.

Bhutto éppen Ravalpindi városában tartott beszédet egy választási gyűlésen. A merénylet helyszínéről kórházba szállították, ahol pártjának egyik tagja szerint helyi idő szerint 18 óra 16 perckor (14 óra 16 perckor) hunyt el.

A rendőrség szerint a robbantásban legkevesebb húszan meghaltak, és sokan megsérültek. Sokáig nem lehetett tudni, hogy Bhuttót merénylő lőtte le, aki ezután felrobbantotta magát, vagy az öngyilkos robbantó mellényére erősített, a detonációval szétrepülő golyók végeztek vele. A helyszínen készített felvételeken látszik, amint Bhutto a gyűlésről távozva beszáll jól őrzött autójába. A CNN rendőrségi forrásokból úgy tudja, hogy a támadó motorbiciklivel hajtott a politikus járművének a közelébe, majd felrobbantotta magát. A támadásért egyelőre senki nem vállalta a felelősséget.

Ravalpindit, a pakisztáni hadsereg "idegközpontját" a merénylet előtt az ország legbiztonságosabb helységeként tartották számon.

Musarraf elnök három napos országos gyászt hirdetett ki.

Erószakos akciók több városban

A BBC szerint Bhutto számos híve ahhoz a kórházhoz vonult, ahova a politikust szállították. Bhutto támogatói Pervez Musarraf pakisztáni elnök távozását követelik. Mussaraf rendkívüli tanácskozásra hívta össze kormányát és a hadsereg vezetőit, majd felszólította az ország lakosságát: őrizze meg nyugalmát, hogy "meghiúsíthatók legyenek a terroristák aljas tervei". A CNN szerint a rendőrség azt kérte a lakosságtól, hogy maradjon mindenki otthon, mivel attól tartanak, az ellenzéki vezető halálhírére zendülések kezdődhetnek.

Több városban máris voltak erőszakos akciók, miután nyilvánosságra jutott az ellenzéki vezető halálhíre, több helyen gépkocsikat gyújtottak fel, Pesavar városában a rendőrök csak gumibot és könnygáz bevetésével tudták megfékezni Bhutto feldühödött híveinek demonstrációját.

Haidarábád közelében, Tando-Álláhjárban egy ember meghalt a rendőrökkel folytatott lövöldözésben. A Sind tartományban kitört zavargásokban tizenegy halálos áldozatról számolt be a BBC, Karacsiban töb mint száz gépkocsit gyújtottak fel. Több tűzfészket jelentettek Haidarábádból is.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az eset kapcsán rendkívüli ülést tartott, amelyen megvitatta az öngyilkos merénylet nyomán kialakult pakisztáni helyzetet. A BT a leghatározottabb formában elítélte a merényletet.

Musarraf, aki puccsal szerezte meg a hatalmat Pakisztánban 8 évvel ezelőtt, november végén mondott le a hadsereg vezetéséről. Ez volt a feltétele annak, hogy továbbra is ő vezethesse az országot. Évekig az Egyesült Államok legfontosabb szövetségese volt a térségben, és támogatta az USA terrorizmus elleni háborúját is. Tavaszra azonban Pakisztánban is jelentősen megerősödtek a szélsőséges csoportok, sőt, az al-Kaida is bevette magát az ország északkeleti, hegyvidékes térségébe. Musarrafot többször azzal vádolták, hogy kettős játékot játszik: kiáll az USA mellett, miközben nem lép fel minden eszközzel a radikálisokkal szemben. Hatalmának meggyengüléséhez azonban hozzájárult az is, hogy a nyáron nyíltan szembefordultak vele a radikálisok, akik egy mecsetet is elfoglaltak.

Musarraf úgy próbálta megtartani hatalmát, hogy hozzájárult a még mindig népszerű Bhutto hazatéréséhez. Bhutto októberi hazatérése idején felröppentek olyan hírek, hogy a két vezető hatalommegosztásról egyezkedik - Musarraf elnök lenne, Bhutto pedig kormányfő -, ám Musarraf november 3-án rendkívüli állapotot vezetett be, és öt napra rá házi őrizetbe helyeztette az ellenzéki politikust, szinte teljesen elszigetelte a külvilágtól. A házi őrizetet egy nappal később feloldották, november végén pedig Bhutto jelöltette magát a januári választásokra.

Az első nő

Benazir Bhutto - aki kétszer is vezette az országot miniszterelnökként a nyolcvanas-kilencvenes években - 8 éves száműzetés után tért haza idén ősszel Pakisztánba, amelyet politikai támadások és korrupciós vádak miatt kényszerült elhagyni.

A pakisztáni politikuscsalából származó Bhutto 1988-ban lett először miniszterelnök, majd 1993-ban ismét megválasztották. Ő volt a világon az első olyan nő, aki muszlim országot irányított, és ő vezette ki 1988-ban a katonai diktatúrából Pakisztánt. Sokan ezt várták tőle a 2008 januárra kiírt választásokat követően is.

Miniszterelnökként támogatta a privatizációt és a gazdasági növekedést, sikerrel szerzett külföldi diplomáciai és gazdasági támogatást Pakisztánnak. Őt tekintették az egyik leginkább elkötelezett pakisztáni vezetőnek, aki az Indiával Kasmír miatt fennálló konfliktus rendezését szorgalmazta.

Hatalmát azonban inkább a be nem váltott ígéretek és a korrupciógyanús ügyek jellemezték. Nem váltak valóra a nők hátrányos megkülönböztetése elleni választási jelszavai, adós maradt a korrupció elleni hatékony fellépéssel, sőt saját családja is - például a csak Mr. Tíz Százalékként emlegetett férje - számos kétes ügybe keveredett.

Mindkét miniszterelnöki megbízatásának korrupciós botrány vetett véget. Emiatt kellett 1999-ben elhagynia az országot is. Pakisztánban öt per folyt ellene korrupciós ügyekben, Svájcban 2003-ban el is marasztalták egy pénzmosás miatt indított perben.

Családi végzet

2007. október 18-i hazatérésének célja ugyanaz volt, mint 1988-ban: győzelemre vezetni pártját egy hosszú kihagyás után megtartott szabad választáson és a katonai diktatúrából ismét demokrácia felé terelni az országot. Hazatérésekor azonban rögtön merényletet hajtottak végre ellene: öngyilkos merénylők robbantottak az őt szállító jármű közelében, 136 ember meghalt, közel félezer megsérült, de Bhutto - akkor még - megúszta.

Erőszakos halálával osztozik édesapja és két bátyja sorsában: apját katonai diktátor akasztatta fel 1979-ben, két bátyja közül az egyiket 1980-ban Franciaországban, a másikat 1996-ban Pakisztánban gyilkolták meg tisztázatlan körülmények között.