"Ez nem csak az amerikaiak sara" - interjú Guantánamóról

Hat év alatt szégyenfolttá, jogi harctereppé vált, amitől már amerikai gazdáik is megszabadulnának. A guantánamói fogolytáborról van szó, ahonnan már 400 embert szabadon engedtek, de 250-et még mindig fogva tartanak. Az évfordulón az [origo] interjút készített az Amnesty International jogvédő szervezet Guantánamo-kutatójával, Rob Freerrel, aki beszélt az új, szuperbiztos börtönről, arról, hogy miért kétkednek Washington szavában, és üzent azoknak a magyaroknak is, akik szerint a táborban terroristákat tartanak fogva.

2006-ban, pár héttel azután, hogy közzétettünk egy interjút a Guantánamo című film történetét adó, tálib, majd amerikai fogságba került amerikai fiatalokkal, megkérdeztük olvasóinkat, mit gondolnak a támaszponton raboskodókról. A válaszok közel háromnegyede szerint a táborban terroristákat tartanak fogva. Mit gondol erről?
Már sok embert elengedtek Guantánamóról mindenféle vádemelés nélkül, jelenleg még körülbelül 250 ember van ott. A bűnösség és az ártatlanság kérdése nem számít amellett, hogy miképp bánnak valakivel. Senkit sem lenne szabad kínzásnak és rossz bánásmódnak kitenni, minden őrizetesnek meg kellene engedni, hogy bíróság előtt támadja meg őrizetbe vételét. Ügyükben független bíróságnak kellene ítélkeznie, és ha valaki valóban bűnt követett el, akkor is polgári bíróság előtt - amely mindenben megfelel a nemzetközi előírásoknak - kellene felelősségre vonni ezért. Az USA azt állítja, ezek az emberek veszélyesek, de sokukat vádelemés nélkül elengedték, és tisztességes bírósági eljárásról senkinek az esetében nem volt szó. Az Egyesült Államok maga szegi meg a nemzetközi előírásokat.

Melyik országban kellene lefolytatni a tisztességes peres eljárást?
Ezek az emberek jelenleg az Egyesült Államok őrizetében vannak. Ha az USA-nak van ellenük bizonyítéka - mint ahogy állítja és mint ahogy a nemzetközi terrorizmusban való részvétellel gyanúsítja őket -, akkor normális szövetségi bíróságon kellene ügyüket tárgyalni. Ha nincs bizonyítékuk, és nem áll szándékukban vádat emelni ellenük, akkor viszont el kell őket engedni. Azok ellen pedig, akiket visszaengedtek szülőhazájukba, és az ottani hatóságoknak vannak ellenük bizonyítékaik, ott kell pert indítani - a nemzetközi normáknak megfelelő eljárásban -, de ha nincs bizonyítékuk, akkor ott is szabadon kell őket bocsátani. Viszont senkit nem szabad olyan országnak kiszolgáltatni, ahol további kínzás, rossz bánásmód fenyegeti. Ezekben az esetekben egy harmadik országnak lehet őket átadni, amelyik hajlandó őket befogadni menekültként, vagy maga az USA fogadhatná be őket. Számos lehetőség van, de alapvető, hogy mindenkinek jár a tisztességes eljárás, amit eddig megtagadtak tőlük. Egyeseknek hat éve nem biztosítják, ami a nemzetközi törvények botrányos megcsúfolása. Ezt a helyzetet sürgősen orvosolni kell.

Hat év telt el a tábor felállítása óta. Mit tud arról, javultak-e a fogva tartás körülményei és mennyiben?
Azt hiszem, úgy a helyes, ha azt mondjuk, volt javulás, de bizonyos tekintetben a dolgok rosszabbra fordultak. Az első napokban, mielőtt az Abu Graib-i kínzások kiderültek, az USA tagadta, hogy rosszul bánnának az őrizetesekkel. Az iraki események napvilágra kerülésével egyre több és több részletre derült fény, a kihallgatási technikákról - amelyeket Guantánamón is alkalmaztak - és arról, hogy miket engedélyeztek. Azóta az USA visszavont egyes technikákat, elfogadtak egy új és felülvizsgált kihallgatási kézikönyvet, amely megtiltotta a nemzetközi egyezményeket sértő eljárásokat. Ezzel egy időben javulást jelentett még az, hogy több mint 400 embert elengedtek a táborból, amit üdvözlünk, és további szabadon bocsátásoknak is örülnénk.

George Bush amerikai elnök már korábban kijelentette, hogy be akarja zárni a tábort, de hiába mondja ezt már egy éve, időközben új, szuperbiztos börtönt építettek Guantánamón, a CAMP6-ot. Ide 19 embert helyeztek át az elmúlt 15 hónapban. Ezt az új részleget a körümények romlásának kell tekinteni: ablaktalan, beton- és vascellákban tartják az embereket, nem jut hozzájuk természetes fény, friss levegő, ami sérti a nemzetközi jogszabályokat. Az is a rossz bánásmód része, hogy az embereket hosszú ideig tartják fogva, úgy, hogy esélyük sincs megtudni, mikor engedik szabadon vagy állítják végre bíróság elé őket. Egyik részről tehát javultak a dolgok - például a kihallgatási technikák -, másrészről azonban a fogvatartás hossza és a durva körülmények, az ügyvédekhez való korlátozott hozzáférés, a családtagok látogatásainak és a bírósági eljárásnak a megtagadása együtt már kimerítik a durva bánásmód fogalmát.

Legutóbb decemberben Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter mondta, hogy be kellene zárni a tábort. Van valami elképzelése arról, mikor kerülhet erre sor?
A döntés az USA kormányának kezében van, de ők nem közölték velünk, mikor viszik ezt végbe. Egyik részről azt mondják, be akarják zárni, másrészről azonban nem tűnik úgy, hogy nagyon kapkodnának. Megkértek más kormányokat, hogy vegyenek át őrizeteseket, de a felkért államok vonakodnak. Ráadásul már azt mérlegelik, hogy elfogadnak egy olyan törvényt, amelynek az alapján becsukhatják Guantánamót és a foglyokat átszállíthatják egy másik, meg nem határozott helyre az USA területén. Nem tudjuk, ez valóra válik-e valaha, de ellenezzük azt, hogy Guantánamót gyakorlatilag áthelyezzék máshova az USA-ban. Ez a törvény olyan emberek ellen irányulna, akik számára nem képesek más megoldást találni. Ráadásul az is csak egy mítosz, hogy nem lehet őket rendes bíróság elé állítani, 2001. szeptember 11. előtt már folytak perek szövetségi bíróságokon ilyen emberek ellen.

Milyen országok jöhetnek szóba, amelyek befogadhatnák azokat a foglyokat, akiket nem küldhetnek haza az ottani körülmények miatt?
Nincs olyan ország, amely azt mondta volna, hogy befogad ilyeneket. Nagy-Britannia a közelmúltban átvett néhányat, de azok ottani lakosok voltak, kampányoltunk is értük. Más kormányok nem mutattak erre hajlandóságot. Lobbiztak az amerikaiak európai kormányoknál ennek érdekében, de eddig senki nem mutatott hajlandóságot. Albánia ugyan befogadott pár őrizetest, akikről a táboron belül működő - amúgy általunk jogtalannak tartott - felülvizsgálati folyamat során megállapították, hogy nem ellenséges harcosok. Albánia beleegyezett, hogy ötöt befogad, más kormányok azonban nem követték. Az USA-nak meg kell kétszereznie az erőfeszítéseit, hogy vagy maga fogadja be azokat, akiket nem akar tovább fogva tartani, vagy igenis más kormányoknak elő kell állnia azzal, hogy "be akarjuk zárni a tábort és együttműködünk a nemzetközi előírásoknak megfelelő megoldás keresésében".

A New York Times arról írt a héten, hogy az afganisztáni Bagramban egy Guantánamóhoz hasonló tábor növekszik. Van tudomásuk arról, mely más országokban lehetnek még ilyen helyek?
Bagramban sokkal többen vannak már mint Guantánamón, úgy tudjuk, többnyire afgán nemzetiségűek. De vannak köztük nem afgánok, és úgy tudni, sokukat hosszú évek óta tartják fogva. Mi felszólítottuk az USA-t, hogy vizsgálják felül fogva tartásuk okát, és biztosítsanak számukra ügyédeket. De ebből nem lett semmi. Más országokban a a titkos CIA-börtönöket lehetne megemlíteni, amelyet a múlt évben újra lehetővé tett Bush elnök. Azt nem tudjuk, hogy vannak-e jelenleg a CIA-programban emberek, mi 38-ról sejtjük, hogy ilyen helyeken őrizték őket. Azt azonban nem tudjuk, hol voltak. Közülük 14 őrizetest a CIA Guantánamóra vitt, Bush azt mondta, azért, hogy pert indítsanak ellenük. Eddig azonban még vádat sem emeltek. A CIA nemzetközi jogszabályokat sértő gyakorlata ráadásul bűncselekménynek is számít, de eddig senkit nem vontak felelősségre emiatt. Más kormányok is vannak ugyanakkor, amelyek hasonló módszerekkel tartanak fogva embereket a terrorellenes intézkedések jegyében: többek között Szaúd-Arábia, Jemen. Ez nem csak az amerikaiak sara, de Guantánamo kapcsán elsősorban róluk van szó.

Tudnak-e olyan módszerekről, amelyek a guantánamói táborhoz vagy a CIA titkos börtöneihez hasonlítanak, de még nem kaptak akkora figyelmet, mint ezek?
Ami aggaszt minket, hogy amikor az amerikai kormány azt mondja: be akarja zárni a tábort, nem azért teszi, mert belátja, hogy amit csinált, az rossz és törvénysértő. Sőt, még mindig harcolnak a bíróságokon, és védik Guantánamo fenntartásának jogosságát. Csak azért mondják, hogy be akarják zárni, mert a nemzetközi nyomás, a diplomáciai megszégyenülés már nagyon súlyossá vált. Mi attól tartunk, hogy a törvénysértések másutt folytatódnak majd. A titkos börtönporgram esetében lehetetlen tudni, kit, hol, meddig tartanak őrizetben, azt sem tudni, hogy folytatják-e még, bár az, hogy tavaly egy embert a CIA-tól szállítottak Guantánamóra, arra utal, hogy a program él. Ezért követeljük a teljes átláthatóságot és a nemzetközi jogszabályok betartását, hogy bárkit, akit letartóztatnak, regisztráljanak és biztosítsák számára a tisztességes eljárást.

Járt már személyesen a táborban?
Számtalanszor kértük az amerikai kormányt, de nem kaptunk engedélyt, hogy meglátogassuk a foglyokat. Csak a katonai bizottságok vizsgálatát kísérhettük figyelemmel, amelyek a guantánamói foglyok sorsáról lettek volna hivatottak dönteni bíróság híján. Ezek azonban csak egy esetben hoztak ítéletet, az ausztrál David Hicks ügyében, aki bűnösnek vallotta magát, hogy kiadják Ausztráliának. Azt nem engedték, hogy találkozzunk az őrizetesekkel. Hiába kértük, nem engedték, hogy találkozhassunk guantánamói vagy épp bagrami fogvatartottakkal, pláne nem titkos CIA-börtönökben őrzött emberekkel.