Szerdán kiderül, mennyire kell bezöldülnie Magyarországnak

A tagországok a túlzott követelésektől tartva próbálnak az utolsó pillanatig lobbizni, hogy a szerdán nyilvánosságra kerülő uniós klímavédelmi csomagban minél kisebb teher háruljon rájuk. A környezetvédő szervezetek pedig azért elégedetlenek, mert szerintük a vártnál bátortalanabb célt fogalmaz meg az Európai Bizottság a dokumentumban. Az EU tagállamai tavaly vállalták, hogy 2020-ig uniós szinten 20 százalékkal csökkentik az 1990-es szinthez képest az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, továbbá 20 százalékra növelik a megújuló energiaforrások részarányát. Szerdán kiderül, kinek mit kell tennie ezért.

Szerdán fogadja el és teszi közzé az Európai Bizottság azokat a jogszabálytervezeteket, amelyek meghatározzák majd az Európai Unió klímaváltozás elleni fellépését. Az új irányelvet feszült várakozás előzi meg a tagállamok részéről. Tavaly márciusban az EU állam- és kormányfői aláírtak egy olyan dokumentumot, melyben célul tűzték ki, hogy 2020-ig uniós szinten 20 százalékkal csökkentik az 1990-es szinthez képest az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, továbbá 20 százalékra növelik a megújuló energiaforrások részarányát.

A szerdai jogszabálytervezet két kötelező célt tűz ki minden tagország elé. Egyrészt meghatározzák, hány százalékra növeljék 2020-ra a megújuló energiák (nap-, szél-, vízenergia, geotermikus energia és biomassza) arányát a teljes energiafogyasztásukon belül, másrészt azt, hogy hány százalékkal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok - elsősorban a szén-dioxid kibocsátását 2020-ig.

A tagállamok az utolsó pillanatig lobbiznak az enyhítésért

Az elmúlt napokban több tagország - köztük Franciaország, Németország és Spanyolország - kifogásolta a terhek tagállamok közötti megosztásának módját. Az Európai Bizottság ugyanis a szegényebb, újonnan csatlakozott tagországokról kisebb erőfeszítéseket követelne, mint a gazdagabb tagállamoktól. A hozzájárulás mértékét mind a káros gázok kibocsátása, mind a zöldenergiák esetében a 2005-ös egy főre eső GDP alapján határoznák meg.

Svédországban például az energiafogyasztás 40 százalékát már ma is megújuló energiák fedezik, de a bizottság - a Reuters szerint - ezt 50 százalékra növelné, amit a svédek sokallnak. Ausztria viszont azért van nehéz helyzetben, mert tiltakozik ugyan a várhatóan rájuk háruló 34-35 százalék ellen (jelenleg több mint 23 százalékát adják az energiaforrásoknak a megújuló energiák), de a koalíciós kormány programjában 2020-ra 45 százalékot határozott meg, amelyet a szakértők már eleve túlzottnak tartottak. Franciaország, Németország és Spanyolország pedig elsősorban attól tart - írta az Euobserver -, hogy iparuk így hátrányt szenved a sokkal enyhébb szabályokat megfogalmazó Egyesült Államokkal és Kínával szemben.

Magyarország 2005-ben 4,3 százalékos megújuló energiaforrást tudott felmutatni, ezt várhatóan a jogszabály 2020-ra 13-14 százalékra emelné.

A szén-dioxid-kibocsátás terén is a gazdagabb tagországokra hárulna a nehezebb feladat, annyira, hogy egyes kevésbé fejlett tagországok, például Magyarország, átmenetileg növelhetné is a szén-dioxid-kibocsátást azzal az indokkal, hogy az ipari fejlesztések adott esetben több szennyező anyaggal járnak. A vas-, alumínium- és cementipar is enyhébb szabályozás alá kerülne a Reuters szerint, mert az Európai Bizottság attól tart, hogy szigorúbb szabályozás esetén a feldolgozógyárakat egyszerűen az Európai Unión kívülre vinnék a cégek, hogy mentesüljenek a kötelezettségek alól.

A zöldek keveslik a kitűzött célokat

A BBC szerint a környezetvédők viszont azért bírálják az EU-t, mert eredetileg 30 százalékos csökkentést terveztek azzal a kitétellel, hogy az Egyesült Államok, Kanada és Japán is tegyen így. Az USA létre is hozott egy energiatörvényt, melyhez több tagállam is csatlakozott, de az EU kevesellte az erőfeszítéseket, így úgy döntött, csak a következő átfogó klímakonferencián véglegesíti számait, addig pedig csak 20 százalékos csökkentést ír elő. A környezetvédők viszont ezt keveslik. Szerintük ha az EU maradt volna a 30 százaléknál, az a többi nagyhatalom felé is nyomásgyakorló erő lett volna.