Új informatikai alapjogot alkotott a német Szövetségi Alkotmánybíróság - ünnepelték jogvédők a Karlsruhéban székelő testület szerdai döntését, amely kimondta: számítógép a privát szféra része, tehát a hatóságok nem kutakodhatnak korlátlanul azokon, csak ha konkrét bűncselekmények megakadályozásához van szükségük adatokra.
Az alkotmánybíróság formailag Északrajna-Vesztfália tartomány alkotmányvédelmi törvényének egy 2006-ban elfogadott és tavaly hatályba lépett rendelkezését vizsgálták, amely Németországban először tette lehetővé az online motozásnak is nevezett eljárást. A testület azonban azt állapította meg, hogy a jelenlegi alapjogi rendelkezések nem szabályozzák megfelelően a kérdést, ezért 25 év után először új alapjogot alkottak.
A határozat kimondja, hogy a hatóságoknak az online kutakodáshoz "tényszerű támpontokkal" kell rendelkezniük arról, hogy "kiemelten fontos jogi tárgyak" vannak veszélyben: élet, testi épség és az állam működéséhez vagy a létfenntartáshoz szükséges közjavak. Az eljárást egy nyomozati bírónak kell engedélyeznie, és a merevlemezről kinyert információk közül azonnal törölni kell a legszemélyesebbeket, amelyek például érzelmekre engednek következtetni.
A Der Spiegel kommentárja szerint a döntés Wolfgang Schäuble belügyminiszter vereségét jelenti. Bár a karlsruhei bírók nem utasították vissza egyből a belügyminiszter legújabb, a jogállam határait feszegető terror-ellenes ötletét, sokkal szűkebbre szabták annak kereteit, mint azt Schäuble szerette volna, hiszen a belügyminiszter másfél éve próbál szövetségi szinten is bevezetni egy hasonló törvényt, a terrorizmus elleni harcra hivatkozva.
Németországban jelenleg is koalíciós vita folyik a Távoli Igazságügyi Software néven emlegetett rendszerről. A kereszténydemokrata Schäuble 2007 augusztusában arról tájékoztatta a szociáldemokrata frakciót, hogy a Bundestrojan (szövetségi trójai faló) gúnynevű rendszer egyes elemei már készen is vannak, és rövid idő alatt bevethető lesz, ha feloldják a jelenlegi fejlesztési tilalmat.
Jogvédők rémálmaiban a hatóságok korlátlanul használhatták volna a trójai falovakat, hiszen - ahogy a Der Spiegel fogalmaz - csak a belügyi politikusok retorikai képességein, vagy a BKA (Szövetségi Bűnügyi Hivatal) vezetőinek szakmai fantáziáján múlt volna, mikor alapozza meg egy "bármikor lehetséges" terrorcsapás a számítógépek átkutatását.