Fidel Castro lemond az államfői tisztségről

Lemond az államfői tisztségről Fidel Castro kubai elnök, de nem int véglegesen búcsút - jelentette be maga Castro pártjának lapjában. Castro 49 éven át vezette Kubát. Uralmát jogsértések, politikai elnyomás és az USA gazdasági szankciói tették hirhedté. Castro 2006 nyara óta súlyos beteg.

Fidel Castro lemond a kubai államtanács elnöki (államfői) tisztségéről. Ezt maga Castro közölte kedden a Granma kubai napilap internetes kiadásában.

"Nem vágyok rá, és nem is fogok visszatérni sem az elnök, sem a hadsereg főparancsnoki posztjára" - írta a lap által közzétett levelében. A Grandma honlapjára éjjel feltett üzenetben Castro elismerte, nincs olyan fizikai állapotban, hogy eleget tegyen egy "olyan feladatnak, amely teljes elhivatottságot és mozgékonyságot kíván". Hozzátette azonban, hogy nem int búcsút. "Egyetlen kívánságom, hogy tovább küzdjek, mint az ideák harcosa" - írta. Ez azt jelenti, hogy továbbra is rendszeresen írja majd cikkeit a hivatalos kubai lapba. "Egy újabb fegyver leszek abban az azrenálban, amelyre számíthattok. Talán majd meghallják a hangomat."

Castro már tavaly decemberben bejelentette, hogy hamarosan visszalép a fiatalabb generáció javára, ám neve január közepén még szerepelt a kubai nemzetgyűlési választások jelöltlistáján. Utódjáról február 24-én szavaz a kubai nemzetgyűlés.

Lehetséges utódai között szerepel öccse Raul, aki jelenleg az ország nem hivatalos vezetője, ám már maga is 76 éves. Jóval fiatalabb a 42 éves Felipe Perez Roque, aki 1999 óta külügyminiszter, Castro pártfogoltja és korábban az elnöki stábot is vezette. Az esélyesek között tartják még számon az 56 éves Carlos Lage elnökhelyettest, aki a'90-es évek közepe óta vezető gazdasági szakértő, illetve a kubai nemzetgyűlés elnökét, a '60-as években gerillacsoportokat szervező Ricardo Alarcont, aki ugyancsak az idősebb generációhoz tartozik - 70 éves.

A BBC szerint a legesélyesebb utód Raul Castro, de Carlos Lage is jó esélyekkel indulhat az elnökségért. Ha Raul nyer, nagy valószínűséggel komoly gazdasági reformok előtt áll Kuba. Az ügyvezető államfő ugyanis tavaly decemberben autók és lakások magántulajdonlásának lehetőségét, illetve a külföldi utazás megkönnyítését villantotta fel. Azt mondta, túl sok a tiltó jogszabály, de jelezte, hogy a változások fokozatosak lesznek.

A mackróuhás elnök

Fidel Alejandro Castro Ruz 1926 augusztus 13-án született. Jezsuita nevelést kapott, ügyvédnek tanult, majd egy elbukott forradalmi kísérlet után 1959-ben sikerült megdöntenie Fulgenzio Batista uralmát, így ő volt a világ leghosszabb ideig hivatalban lévő államelnöke. Egészen 2006-ig ő vezette az országot, akkor megromlott egészégügyi állapota miatt kórházba került, és ugyan névlegesen továbbra is ő volt az elnök, a hatalmat azóta öccse, Raul gyakorolja.

Castro 2006 júliusa óta szinte ki sem mozdult a kórházból 80. szültésnapját is nélküle ünnepelték meg. Nyilvános szereplései sokáig csupán abból álltak, hogy mackóruhás kórházi fotókat tettek közzé róla, amelyeken az őt gyakran meglátogató Hugo Chavez venezuelai elnökkel pózolt, az egyik ilyen találkozóról videofelvételt is készült. Tavaly nyáron aztán tévéinterjút is adott - felvételről -, amelyet ősszel egy újabb - ugyancsak felvételről sugárzott - beszélgetés követett a kubai állami tévében. Ezeken lassan beszélt, de tisztán adta elő gondolatait. Élő műsorban mindössze egyszer szerepelt - Hugo Chávez venezuelai elnök tévéshowjában -, ám akkor is csak telefonon jelentkezett be tavaly októberben. A fotókon és a videofelvételeken szinte mindig a lassan védjegyévé váló, kubai zászlóval díszített melegítőruhát viselte.

Öregedett a rendszer is

A kubai rendszer együtt öregedett Castróval, de utolsó éveiben egyre keményebb lett. A kubai kormány 2003-ban minden korábbinál keményebb kézzel lépett fel a tiltott emigráció ellen. Egyszerre 75 disszidenst vontak felelősségre. A bebörtönzöttek szerint csupán kinyilvánították véleményüket a rendszerrel szemben, a hatóságok viszont azt állítják, mind az USA által fizetett ellenforradalmi zsoldosok voltak.

Sokan ugyanakkor már enyhülést látnak abban, hogy a 75 közül 2008 februárjában négy rossz egészségi állapotban lévő foglyot elengedtek, illetve három korábban bebörtönzött kubai ellenzéki is lehetőséget kap hamarosan, hogy elhagyja Kubát (16 foglyot korábban már elengedtek). Őket Spanyolország fogadja be. Madrid régóta győzködte Havannát, hogy engedje el a betegeskedő rabokat. Jogvédő szervezetek szerint még körülbelül 300 politikai elítélt ül Castro börtöneiben.

A most szabadon bocsátott négy közül ketten újságírók, egyikük szakszervezeti vezető, a negyedik pedig egy bebörtönzötteknek segítséget nyújtó szervezet tagja volt. Diplomaták biztató jelnek tekintik a kubai lépést, a spanyol külügyminiszter szerint a rabok elengedése Havanna egyoldalú döntése volt. Kuba hivatalosan nem kommentálta az eseményt.

A folygok elengedésével szinte egyidejűleg jelentették be, hogy az USA közel félmilliárd dollár értékben adott el árucikkeket Kubának 2007-ben. Főleg gabonát, csirkehúst és szójatermékeket. A Kuba elleni szankciók alól ugyanis egy 1962-es megállapodás értelmében kivételt képeznek bizonyos mezőgazdasági árucikkek. A kereskedelmi forgalom 2004 után 2006-ig jelentősen esett, de a friss bejelentés szerint tavaly már komoly emelkedés volt megfigyelhető. Kuba ezt az emelkedő árakkal magyarázza.