Nem jelentette be a koszovói függetlenség kikiáltásának időpontját Hashim Thaci koszovói miniszterelnök péntek délutáni sajtótájékoztatóján, azonban tett egy lépést ebbe az irányba. Thaci azt mondta, minden kisebbség jogait biztosítják a tartományban, ahol a lakosság 92 százaléka albán, 5 százaléka szerb.
Thaci a függetlenség kapcsán úgy fogalmazott: "Vannak terveink, és ennek megfelelően fogunk cselekedni." Az [origo] - neve és posztja elhallgatását kérő - helyi diplomáciai forrásból úgy értesült, hogy a függetlenséget vasárnap mondhatják ki, és erre számít a szerb vezetés is. A belgrádi B-92 rádió szerint vasárnap 17 órakor kiáltják ki Koszovó függetlenségét. A tartomány albánok lakta részein már péntek délelőtt fellobogózták a házakat, a lakosság ünneplésre készül.
A koszovói parlament pénteken délután ülésezik, és olyan jogszabályt terjesztenek be, amely lehetővé teszi a függetlenség kikiáltásához kapcsolódó törvények jóváhagyását 24 órán belül. A képviselők azért változtatnák meg a szabályokat, hogy azonnal cselekedhessenek, amint Hashim Thaci miniszterelnök proklamálja az elszakadást Szerbiától. Az előkészített törvények Martti Ahtisaari ENSZ-megbízott tervén alapulnak, ami nemzetközi felügyelet alatt megvalósuló függetlenséget irányoz elő a tartománynak.
Pénteken délelőtt ülésezett Mitrovicában a szerb önkormányzatok szövetsége, amely ismét kijelentette, hogy a szerbek elutasítják a függetlenséget, és csak az ENSZ-közigazgatást ismerik el, az Európai Unió tervezett rendőri misszióját megszálló erőknek fogják tekinteni. Az önkormányzati szövetség kijelentette, hogy parlamentté alakul, amely szándékaik szerint a vajdasági tartományi törvényhozáshoz hasonlóan működne.
A koszovói függetlenség kikiáltása régóta küszöbön áll, pontos időpontját azonban mindeddig csak találgatták. A függetlenség kikiáltása Szerbiában várhatóan politikai felfordulást vált ki - ez gyakorlatilag elkerülhetetlennek látszik a sok szerb szemében nemzeti-vallási központnak tartott tartomány elvesztése miatt (erről lásd cikkünk második oldalát). A koszovói albán vezetés erre volt tekintettel akkor, amikor a szerbiai elnökválasztás utánra halasztotta a függetlenség kikiáltását.
Vuk Jeremic szerb külügyminiszter bejelentette, Belgrád nem alkalmaz erőszakot, ha a tartomány kikiáltja a függetlenségét, de a NATO 16 ezer fős békefenntartó ereje felkészült az esetleges zavargásokra és egy lehetséges válaszlépésre Koszovó északi részén, ahol a többségben lévő szerb lakosság hallani sem akar az elszakadásról. Az Európai Unió külügyminiszterei várhatóan jövő heti találkozójukon hagyják jóvá egy 1800 fős, négy hónapig tartó rendőri és igazságügyi misszió Koszovóba küldését. A misszió célja, hogy átvegye az ENSZ-közigazgatás szerepét a tartományban.
Nemzetközi egyet nem értés
Az Európai Unió tagállamai eltérően viszonyulnak Koszovó függetlenségéhez. A tagállamok nagyobb része azt tervezte, hogy jövő hétfőn olyan nyilatkozatot tesz közzé, amely üdvözli a tartomány függetlenségét, de ez meghiúsulhat Spanyolország és Ciprus ellenállása miatt. Traian Basescu román elnök is jelezte, Bukarest sem fogja elismerni az egyoldalúan kikiáltott függetlenséget. Fenntartásait hangoztatta Dora Bakojannisz görög külügyminiszter is.
Készültségben - Thaci választási plakátja Koszovóban
Madrid valószínűleg azt akarja elkerülni, hogy a koszovói vita befolyásolja a március 9-i parlamenti választásokat megelőző kampányt. A spanyol kormány attól tart, hogy a koszovói függetlenség kikiáltása megerősítheti a baszk szeparatista mozgalmat. Hasonló aggodalmakat táplál a ciprusi és a görög kormány is. Attól tartanak, hogy az - egyedül Törökország által elismert - észak-ciprusi török köztársaság is legitimációt nyerhet a koszovói függetlenségre hivatkozva. Törökország máris jelezte, 48 órán belül elismeri a független Koszovót.
Nem támogatta a függetlenséget az ENSZ Biztonsági Tanácsa sem. A testület 15 tagja közül mindössze öt szavazott igennel Martti Ahtisaari Koszovó ellenőrzött függetlenségére kidolgozott tervére. A BT közép-európai idő szerint pénteken hajnalban tartott soron kívüli ülést, ami után Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet azt mondta: az Egyesült Államoknak és az EU-nak nincs sem jogi, sem erkölcsi alapja arra, hogy Koszovót a függetlenség egyoldalú kikiáltására ösztönözze, s ezt aztán elismerje.
Csurkin szerint az Egyesült Államok és az európai országok kisebbségben maradtak, hiába állították azt, hogy Szerbia területi épségét egyedül Oroszország támogatja. "Most ezek az országok világos és nyilvánvaló figyelmeztetést kaptak arra vonatkozóan, hogy felelősséggel tartoznak a koszovói vezetés egyoldalú lépéseivel kapcsolatban, Pristinában ugyanis már jelezték, hogy hétfőig szándékoznak kikiáltani a függetlenséget" - mondta a nagykövet. Moszkva bejelentette azt is, Koszovó függetlenné válása esetén Oroszország elismeri két szakadár grúziai terület, Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét.