Kikiáltották Koszovó függetlenségét

"Koszovó a mai naptól független és szabad" - ezekkel a szavakkal kiáltotta ki Koszovó függetlenségét Hashim Thaci miniszterelnök. Pristinában a rendkívüli parlamenti ülésen közfelkiálltással nyilvánították ki egyetértésüket a képviselők. A szerb vezetés azonnal elutasították a függetlenséget. Koszovó ünnepel.

"Koszovó a mai naptól büszke, független és szabad" - jelentette ki Hashim Thaci koszovói miniszterelnök vasárnap a pristinai parlament rendkívüli ülésén. "Soha nem szűntünk meg hinni abban az álomban, hogy egy napon a világ szabad nemzeteinek sorába kerülünk, és a mai napon ez megtörtént" - mondta. Az új állam demokratikus és többnemzetiségű lesz - tette hozzá.

Thaci kérésére tartották meg a rendkívüli parlamenti ülést délután három órától. Az eredeti terv az volt, hogy az ülésen szavaznak a függetlenségi nyilatkozatról és a nemzeti jelképekről, valamint mintegy két tucat törvényről. Az ülés kezdete után nem sokkal a képviselők közfelkiáltással nyilvánították ki Koszovó függetlenségét Szerbiától. Ezután Fatmir Sejdiu elnök, Hashim Thaci miniszterelnök és Jakup Krasniqi házelnök aláírták a "független és demokratikus állam" megalakulásáról szóló nyilatkozatot. A parlamenti határozat szerint a cél , korlátozott önálló államiság megteremtése a Martti Ahtisaari ENSZ-közvetítő által javasolt terv alapján, az Európai Unió felügyelete alatt. A koszovói parlament 109 képviselője megszavazta a függetlenségi nyilatkozatot, de a voksoláson nem vett részt a szerb kisebbség 11 parlamenti képviselője.

"Népünk demokratikusan választott vezetői ezen a nyilatkozaton keresztül független és szuverén államnak nyilvánítjuk Koszovót... Ez a nyilatkozat népünk akaratát tükrözi" - mondta Thaci. A procedúrával önállóvá válik a mostanáig Szerbiához tartozó, túlnyomórészt albánok lakta tartomány. Thaci azt mondta, minden kisebbség jogait biztosítják a tartományban, ahol a lakosság 92 százaléka albán, 5 százaléka szerb.

Belgrád elítéli a függetlenség kikiáltását

Szerbia azonnal elítélte Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását. A belgrádi kormány miniszterelnöke, Vojislav Kostunica a pristinai függetlenségi nyilatkozat elhangzása után alig pár perccel mondott televíziós beszédében Koszovót "ál államnak" nevezte. Koszovót az Egyesült Államok hozta létre - mondta - , "készen arra, hogy saját katonai érdekei védelmében megsértse a nemzetközi rendet". Boris Tadic szerb elnök is szinte azonnal reagált: Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó önállóságát - mondta a politikus.

Szerbia korábban kilátásba helyezte, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a tartománnyal szemben, ha az kikiáltja függetlenségét. A belgrádi vezetés azt is közölte, felülvizsgálja diplomáciai kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek elismerik a független Koszovót.

Első külföldi reagálások - Moszkva tiltakozása

Legelsőként Albánia üdvözölte Koszovó függetlenségének kikiáltását. Sali Berisha albán miniszterelnök kijelentette: hazája Koszovó "újjászületésének" napjaként tekint ezentúl február 17-re.

A függetlenség kinyilvánítása "fontos fejlemény" Koszovó számára - értékelte a pristinai parlament lépését a brit külügyminisztérium. A koszovói függetlenségben rejlő "dominó effektus" veszélyére figyelmeztetett ugyanakkor a cseh államfő. Václav Klaus egy prágai tv-állomásnak azt mondta, a II. világháború utáni Európában "példa nélküli egy ilyen lépés", az elszakadás egyoldalú kinyilvánítása. Ennek nyomán a földrész más országaiban is követésre találhat a koszovói példa - fogalmazott.

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali összehívását kérte. Az orosz külügyminisztérium közleményben utasította el a koszovói függetlenség kinyilvánítását. Oroszország a moszkvai külügyi nyilatkozat szerint "teljes támogatásáról biztosítja Szerbia igazságos törekvéseit az ország területi integritásának helyreállítására".

A NATO önmérsékletre inti az érintetteket

Továbbra is gondoskodik a NATO Koszovó biztonságáról - közölte vasárnap Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár, aki "önuralomra és mérsékletre" intett minden érintett felet. A NATO figyelemmel kíséri az eseményeket, és hétfőn összeül az Észak-atlanti Tanács, hogy értékelje a helyzetet - derült ki a főtitkár közleményéből.

A történelmi pillanat, pódiumnál Thaci

A NATO-közlemény szerint a vasárnapi fejlemények nem változtatták meg a KFOR készültségi szintjét és a parancskiadási rendszert. "Ebben az érzékeny időszakban a KFOR gyorsan és erőteljesen fog reagálni, ha bárki erőszakhoz folyamodik Koszovóban" - olvasható a közleményben. A KFOR jelenleg 16 ezer katonát állomásoztat Koszovóban.

A függetlenség kikiáltása által keltett feszültséget jelzi ugyanakkor, hogy kézigránátokat hajítottak EU- és ENSZ-épületekre vasárnap, a jelentős szerb lakossággal rendelkező Kosovska Mitrovicán.

Új a zászló és a címer

A képviselők tapssal fogadták Jakup Krasniqi házelnök bejelentését "a világ legfiatalabb államának" jelképeiről. A zászlón kék alapon arany színben látható Koszovó térképe, fölötte ívben hat fehér csillag. Utóbbiak a Koszovóban élő nemzetiségeket jelképezik. Az állami címer gyakorlatilag ugyanilyen. A parlamenti döntés előtt a koszovói albánok a szomszédos Albánia zászlóját (vörös mezőben kétfejű fekete sas) használták utcai tüntetéseken és házaik fellobogózásakor.

Az ünnepségre a koszovói albánok már nagyon készültek. Hétvégén országszerte sok fekete sasos, piros albán zászlóval díszített gépkocsi játra a városok utcáit, zászlók lengtek az út menti hirdetőtáblákon és az üzletek előtti reklámokon is. Pristinában szinte nem lehetett látni olyan taxit - márpedig rengeteg van - amelynek a rádióantennáját ne lobogózták volna fel.