Külföldiek hagyják el Csádot

Felszállt az első külföldieket szállító francia katonai repülőgép Csád fővárosából, miután az ottani fegyveres lázadók szombaton elfoglalták a közép-afrikai ország fővárosát. Közben tárgyalásokat kezdett a lázadók vezetőjével Moammer Kadhafi líbiai vezető, és Mahamat Nouri tábornok állítólag beleegyezett a tűzszünetbe.

Felszállt a csádi főváros, N'Djamena repülőteréről az első, külföldieket szállító francia katonai repülőgép. A gép, fedélzetén 75 külföldi állampolgárral a gaboni Libreville-be tart - közölte a francia vezérkar. Innen egy Boeing 777-es utasszállítóval utaznak tovább.

Hervé Morin francia védelmi miniszter előzőleg közölte, hogy 200 külföldi kívánja elhagyni a csádi fővárost, ahová szombat reggel hatoltak be a lázadók.

Az ENSZ is úgy döntött, hogy kivonja összes munkatársát Csádból. Az átmeneti jellegű visszarendelést William Spindler, az ENSZ menekültügyi főbiztosának szóvivője jelentette be Genfben. A világszervezet alkalmazottai közül 51 főt már korábban áttelepítettek N'Djamenából a kameruni fővárosba, Yaoundéba. A csádi fővárosban legföljebb tucatnyian lehetnek még.

Állítólag megállapodtak

Moammer Kadhafi líbiai vezető szombaton tűzszünetet javasolt a csádi lázadók vezetőjének, és ebbe Mahamat Nouri tábornok állítólag beleegyezett. A Mahamad Nourival, a Szövetség a Demokráciáért és a Fejlődésért (UFDD) vezetőjével folytatott telefonbeszélgetés során megállapodás született a tűzszünetről és a tavaly októberben a líbiai Szirtben a lázadók és a csádi kormány között megkötött békeszerződés alkalmazásáról - jelentette a JANA hivatalos líbiai hírügynökség.

A líbiai vezetőt Denis Sassou Nguessóval, a Kongói Köztársaság elnökével együtt szombaton hatalmazta fel az Afrikai Unió, hogy tárgyalásos megoldást találjanak a jelenlegi csádi válságban.

A legszegényebb országok egyike

A Közép-Afrika északi részén elterülő Csád a Föld legszegényebb országai közé tartozik. Ennek oka elsősorban a vízhiány és az évek óta tartó zavargások. A Transparency International a világ leginkább korrupt államai közé sorolja Csádot. A számos etnikum lakta országban csaknem tízmillió ember él, ennek a fele muzulmán, egyharmada keresztény. Az utóbbi években fellendült az olajbányászat, ám a Világbank bírálja, hogy az ebből származó bevételeket a kormány egyre inkább fegyvervásárlásra fordítja. Csád kőolajvagyonát egymilliárd hordóra becsülik.

Idriss Deby Itno államfőt, aki 1990-ben katonai puccs nyomán került hatalomra, 2006 májusában egy vitatott választás másodszor is megerősítette tisztségében. Nem sokkal korábban a hadsereg több napon át tartó harcok árán megakadályozta, hogy zendülők megdöntsék az elnök hatalmát.

Lázadók már évek óta kísérleteznek Deby elűzésével. Hátországukat a Szudánnal közös határ menti térség képezi, ahol negyedmillió szudáni menekült él. A csádi kormány támogatásának céljával jelenleg 2000 francia katona állomásozik az afrikai országban. Csád 1960-ig francia gyarmat volt.